Nagy mértékben javult, csaknem tizenhat éves csúcsra jutott a fogyasztói bizalom júniusban az euróövezetben, az Európai Unió egészében is kedvezőbb lett a fogyasztói hangulat – derült ki az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyek főigazgatósága (ECFIN) által csütörtökön közzétett előzetes adatokból.

Az euróövezeti fogyasztói hangulatindex a májusi mínusz 3,3 pontról júniusban mínusz 1,3 pontra javult. Ez a legkedvezőbb adat 2001 áprilisa óta. Elemzők -3,0 pontos júniusi mutatóval számoltak.
Az euróövezet GDP-jének több mint felét adja a lakossági fogyasztás.
Az Európai Unió 28 tagállamában 1,1 ponttal mínusz 2,2 pontra emelkedett a fogyasztói bizalmi index júniusi értéke, amely több mint kétéves csúcsot jelent, az index 2015 márciusa óta nem állt ilyen magasan. (MTI)

The post Közel tizenhat éves csúcson a fogyasztói hangulat az euróövezetben appeared first on Trade magazin.

Szigorítja a kürtőskalácsra vonatkozó szabályokat a szaktárca: a napokban megjelent leírás a receptúra mellett az előállítás módját, illetve a felhasznált alapanyagok minőségét is rögzíti – írja a Magyar Idők. Ezek alapján a jövőben csak akkor használhatják a gyártók a kürtőskalács megnevezést, ha megfelelnek a kritériumoknak. A pontosítások nyomán vélhetőleg eltűnnek a silány alapanyagokból készült, az eredetire csak nyomokban hasonlító termékek a kínálatból.

A kürtőskalács a különböző vásárok, szabadtéri rendezvények elmaradhatatlan kelléke, az elmúlt években pedig egyre több állandó utcai árus jelent meg a nagyobb városokban. Budapest forgalmas pontjain szinte minden sarokra jut egy stand, az árakban és a minőségben ugyanakkor óriási különbségek mutatkoznak. Az agrártárca hivatalos lapjában a napokban megjelent szabályozás célja, hogy egységesítse a kínálatot, az irreálisan olcsón árult, silány minőségű termékeket pedig kiszűrje a piacról.
A leírás alapján kürtőskalácsnak csak azt a hagyományos technológiával, kelt tésztából készült csavart édességet lehet nevezni, amelynek hossza legalább 17 centiméter, kisebbik belső átmérője pedig eléri az öt centimétert. Készítése során a kelt tésztát a sütődorongra tekerik, felületét cukorral borítják, majd parázs vagy más sugárzó hő mellett kisütik. A külső, karamellizált cukormáz fényes, ropogós, az édes tészta egyenletesen átsült, puha és foszlós.
A szabályozás két kategóriát különböztet meg, a hagyományos kürtőskalácsot és annak vásári változatát. A tradicionális termék kizárólag vajból készülhet, míg a vásári kürtőskalács készítése során a vaj olajjal vagy margarinnal, a tojás tojásporral, a tej tejporral helyettesíthető. Ez esetben azonban a termék csomagolásán fel kell tüntetni, hogy nem a hagyományos termékről, hanem annak vásári változatáról van szó. A gyengébb minőségi kategóriában engedélyezett a különböző ízesítők használata, így a tésztába kerülhet citromhéj, citromlé, rum, mazsola vagy apróra vágott szárított gyümölcs, vaníliarúd helyett pedig aromával dolgozhatnak az árusok.

A magasabb minőség garanciája a címkén lévő uniós szimbólum, illetve a hagyományos magyar sütemény megnevezés. A minőségről egyébként a külső borítás is árulkodhat. Ha a diós, mandulás, mogyorós vagy fahéjas mellett kakaós, kókuszos és csokival bevont kalács is van a kínálatban, minden bizonnyal vásári édességről van szó. Ez utóbbi ízesítések használata ugyanis csak a gyengébb minőségi kategóriában engedélyezett.
Fontos pontja a szabályozásnak, hogy a kürtőskalácsot csak frissen készíthetik az árusok, a sütéstől számított négy óra elteltével pedig tilos a forgalmazása.(Köpöncei Csilla, magyaridok.hu)

The post Szigorodik a kürtőskalács receptje appeared first on Trade magazin.

Idén közel harminc helyszínen 100 pincészet várja a bortúrázókat a fővárosban július 6.-án, a második alkalommal megrendezésre kerülő Budapesti Borbár Túrán – közölte Bánhegyi Zsófia, a szervező Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.

Hozzátette: az idei rendezvény újdonsága lesz, hogy a borbárok tematikus programokkal is készülnek, a borkóstolás élménye mellé a magyar gasztronómia és a zene is csatlakozik.
A Budapesti Borbár Túra azért jött létre, hogy ráirányítsa a figyelmet a magyar borrégiók sokszínűségére a legfontosabb bortermelő települések, borászati körök és egyesületek segítségével. A rendezvény kiváló alkalmat teremt annak bemutatására, hogy a magyar borászatok megismerhetők, bejárhatók és egyedi történetük van – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes.
Hozzátette: szeretnék a belföldi nyaralást tervezők figyelmét felhívni arra, hogy érdemes a nyaralásukat összekötni egy kirándulással valamelyik borvidékre, érdemes ellátogatni egy szőlészetbe, vagy pincészetbe.
A résztvevőket ezúttal nemcsak a bemutatkozó borászok, hanem turisztikai és gasztronómiai kiadványok is segítik abban, hogy megismerjék Magyarország borvidékeit – mondta Bánhegyi Zsófia.
Tóth Adrienn, a Wineglass Communication ügyvezetője, a rendezvény másik szervezője ismertette: a Budapesti Borbár Túra helyszínei július 6-án, csütörtökön 16.00 és 22.00 óra között várják az érdeklődőket. Az idei programkínálat a borászközösségekre és az újdonságokra helyezi a hangsúlyt, így például első alkalommal mutatkozhat be a szélesebb közönségnek a pannonhalmi borászok közössége vagy a Tarcal Bor is, utóbbi kilenc közreműködő pincével. A program résztvevői a kóstolás mellett idén a fővárosi borbárokat összekötő tematikus sétákon keresztül is ismerkedhetnek Budapest borhoz kapcsolódó rejtett emlékeivel. A vezetett sétákon a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött az ImagineBudapest weboldalán. (MTI)

The post Júliusban ismét megrendezik a Budapesti Borbár Túrát appeared first on Trade magazin.

Megfelelőek a hús- és egyéb élelmiszerkészítményekben adalékanyagként használt nitritek és nitrátok jelenlegi egészségügyi határértékei. Egyedül azok a gyerekek számolhatnak határérték feletti bevitellel, akik étrendjében sok ilyen hozzáadott anyag van – írja az agrarszektor.hu.

A vásárlók nitrit- és nitrátkitettsége minden társadalmi csoportban a biztonságos szinten belül marad, kivéve azokat a gyermekeket, akik étrendje magas arányban tartalmazza ezeket a hozzáadott anyagokat. Ők enyhén a határérték feletti bevitellel számolhatnak. Mindazonáltal, ha az adalékanyagok mellett a természetes nitrit- és nitrátforrásokat is figyelembe vesszük, minden vásárlói csoport ki lehet téve a megengedhető napi bevitel (ADI) túllépésének – állapította meg az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a legfrissebb értékelésében.
A nitritek és nitrátok nátrium- és káliumsói (E249, E250, E251 és E252) hatóságilag engedélyezett tartósítószerek az EU-ban.

Elsősorban húsok, halak és sajtkészítmények adalékanyagaként használják őket, hogy megakadályozzák a mikrobiális növekedést, ezzel együtt az ideg- és légzőrendszeri bénulást okozó botulizmust, valamint karakteresebb ízt és élénkebb színeket adjanak a húsoknak. A nitrát a természetben magas koncentrációban van jelen bizonyos zöldségekben. Az élelmiszerláncot környezeti szennyezőként érheti még el, főként vízi úton.

Az EFSA újraértékelő programja keretében – amelynek vizsgálatait minden, az unióban 2009 előtt hatóságilag engedélyezett adalékanyagra elvégzik – újból felbecsülték az élelmiszerhez adott nitritek és nitrátok egészségügyi kockázatát. A jelenleg elérhető információk alapján nincs szükség változtatni a korábban meghatározott biztonságos beviteli szinteken –mondta Maged Younes, az EFSA élelmiszer-adalékanyagokra és élelmiszerhez adott tápanyagforrásaira szakosodott tudományos paneljének (Food Additives and Nutrient Sources Added to Food) tagja.
A jelenleg érvényben levő megengedhető napi beviteli érték a nitrátokra napi 3,7 milligramm testtömeg-kilogrammonként, egy 70 kg-os személy esetén tehát 259 mg.

A nitritekre vonatkozó, még biztonságosnak ítélt napi bevitelt 0,07 mg/testtömeg-kilogrammban határozták meg. A kutatók megállapították, hogy a javasolt szintet nem túllépő nitritbevitel nem jelent számottevő egészségügyi veszélyt a nitrózamin-kitettséget tekintve sem.

A nem adalékanyagokkal bevitt, hanem környezeti szennyezésekből származó, valamint a húskészítményekben természetes formában jelen lévő nitrit is nitrózaminokká alakulhat. Az EFSA vizsgálata megállapította, hogy ezek a nitrózamin-szintek növelhetik a fogyasztói egészségügyi kockázatokat, azonban további kutatások szükségesek a pontos következtetések levonására és az ismeretlen területek feltárására.
A kutatók az elérhető bizonyítékok alapján megállapították, hogy a nitritek és nitrátok élelmiszer-adalékanyagként való használata biztonságos az európai fogyasztók számára, amennyiben nem lépi túl a hatóságilag engedélyezett szintet.

A közeljövőben a legérdekesebb téma az emberi nyálban lejátszódó nitrát- és nitrit-átalakulás tanulmányozása lehet, különös tekintettel az így létrejövő methemoglobinra (Fe3+-iont tartalmazó oxidált hemoglobin-molekula, amely az oxigénmolekulát megkötni képtelenné teszi a hemoglobint). További figyelmet érdemelnek a hozzáadott nitrittel készített élelmiszerekben kialakuló nitrózaminok, valamint a humán epidemiológiai következtetések.Több adatra lenne szükségünk a nem adalékanyag (a környezeti szennyezőkből származó és az élelmiszerekben természetes formában jelen lévő) nitritek és nitrátok beviteléről – tette hozzá Maged Younes. (agrarszektor.hu)

The post Nem kell tartanunk az élelmiszerek nitrit és nitrát tartalmától appeared first on Trade magazin.

Egyre népszerűbbek a termelői piacok, tavaly már 261 működött az országban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai szerint.

A NAK csütörtöki, MTI-nek küldött közleménye kiemeli: a kamara célja, hogy minél többen válasszák a termelői és hagyományos piacokat rendszeres bevásárlásuk helyéül, így a termelők, élelmiszer-előállítók és a fogyasztók közötti közvetlen kapcsolat erősödjön.
A NAK internetes portálján országos, térképes piackereső szolgáltatással is segíti a vásárlókat és a termelőket: a felület segítségével a piacokról, valamint konkrétan az egyes termelőkről, árusokról és termékeikről is lehet informálódni.
A termelői piacokon elsősorban a friss, szezonális zöldségek, gyümölcsök, valamint az ökológiai termékek jutnak el közvetlenül a fogyasztóhoz. A kamara továbbra is ösztönzi a helyi termelői piacok alakulását, a meglévők fejlesztését – áll a közleményben. (MTI)

The post Több száz termelői piac működik az országban appeared first on Trade magazin.

Jelentősen felgyorsult a reálbérek emelkedésének üteme az elmúlt négy hónapban, a versenyszférában csaknem 8 százalékkal nőtt a reálkereset – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán csütörtök reggel.

Cseresnyés Péter elmondta: a cégek igazodtak a minimálbér és a szakmunkások garantált bérminimumának januári emeléséhez. Ugyanakkor a versenyszférában a minimálbér emelésének hatásától függetlenül is jelentősen emelkedtek a bérek.
Jelentős kereslet alakult ki a munkaerőpiacon a képzett és dolgozni akaró munkaerő iránt, a dolgozók megtartása pedig megkövetelte a magasabb bérezést – tette hozzá.
Leginkább azokon a területeken emelkedtek a bérek, ahol az átlagbér alacsonyabb volt, mint más területeken. A legnagyobb mértékű bérnövekedés a feldolgozóiparban és a vendéglátóiparban volt az elmúlt időszakban – jegyezte meg Cseresnyés Péter. (MTI)

The post NGM: a versenyszférában is emelkedtek a reálbérek appeared first on Trade magazin.

Elkötelezett a magyar piac mellett az Asahi Group, a Dreher Sörgyárak új japán tulajdonosa – mondta Paolo Lanzarotti, az Asahi Breweries Europe Ltd. vezérigazgatója a vállalat sajtótájékoztatóján csütörtökön, Pilsenben (Plzen), Csehországban.

Hozzátette, a jövőt Magyarországon is leginkább az új trendek határozzák meg, mint a kézműves sörök iránti kereslet növekedése, a fogyasztók törekvése a tudatos életmódra és a női vásárlók növekedése. Paolo Lanzarotti elmondta, az Asahi a nagy hagyománnyal rendelkező, erős márkák, a disztribúciós hálózat mérete miatt választotta a kelet-közép-európai portfolió felvásárlását.
Az Asahi Breweries Europe Ltd (ABEL) öt régióbeli országban (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Románia) van jelen, 11 sörgyárral, 7800 embert foglalkoztat és a világ több mint 50 országába exportál sört – ismertette.
Akiyoshi Koji, az Asahi Group Holdings elnöke elmondta: az Asahi Csoportot 1889-ben alapították, a sörgyártáson és értékesítésen túl más alkoholos italokat, üdtőket és élelmiszert is árul. Zászlóshajónak számító márkája az Asahi Super Dry sör, amely 49 százalékos piaci részesedéssel bír Japánban, 19 éve piacvezető.
Kitért arra, hogy a megvásárolt vállalatok, márkák hagyományait folytatva szeretnék a japán technológiai tudással kiegészítve továbbvinni, kiemelve az alkoholmentes termékek elkészítésében felhalmozott tudást. Kiemelte, hogy a prémium szegmens már a globális sörpiac eladásainak 30 százalékáért felelős, és az Asahi is ebbe az irányba szeretne terjeszkedni.
Grant Mckenzie, az ABEL marketing igazgatója elmondta: Magyarországon nagy a piaci verseny, de a prémium és az alkoholmentes szegmens itt is növekszik. Az egy főre eső éves sörfogyasztás alacsonyabb, mint a régió többi országában, a lengyelének mintegy fele. Ennek oka, hogy a bornak és a magasabb alkoholtartalmú italoknak is nagy piaca van – jegyezte meg.
A Magyar Sörgyártók Szövetségének adatai szerint a magyar sörpiac 6,7 millió hektolitert tesz ki évente, amelynek 38 százalékát, 2,55 millió hektolitert értékesít a Dreher Sörgyárak. Az egy főre eső sörfogyasztás 67 liter évente.
A cég közlése szerint a magyar beszámoló szerinti nem auditált árbevétele 2017 március végéig tartó üzleti évben 53,89 milliárd forint volt. Ez 1,2 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A Dreher Sörgyárak 580 munkavállalót foglalkoztat.
Idén áprilisban zárult le a SABMiller egykori közép- és kelet-európai vállalatainak, köztük a Dreher Sörgyáraknak, vagy a pilseni sörgyárnak a felvásárlása. A vállalkozások és márkák felvásárlását – beleértve a csehországi, szlovákiai, lengyelországi, magyarországi és romániai vállalatait és márkáit, valamint más kapcsolódó eszközöket, mint az export vállalatok az európai piacon és Dél-Koreában – tavaly decemberben jelentette be a társaság. Április 1-jétől az új vállalat neve Asahi Breweries Europe Ltd (ABEL), regionális székhelye Csehországban, Prágában van.
Az Európai Bizottság a SABMiller kelet-közép-európai érdekeltségeinek az értékesítését szabta meg az AB Inbev és a SABMiller söripari konszern fúziója engedélyezéseként feltételeként. A japán sörgyártó 7,3 milliárd eurót fizetett a SABMiller söripari konszern számos cseh, szlovák, lengyel, magyar és román márkát magában foglaló termékportfóliójáért. (MTI)

The post Elkötelezett a magyar piac iránt a Dreher új japán tulajdonosa appeared first on Trade magazin.

Megjelent a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs jelentése: a cél csak 2019-re lehet meg. Pöröghetnek a beruházások és a fogyasztás – írja a privatbankar.hu.

Dinamikusan nőnek a lakossági beruházások az MNB szakértői szerint a következő időszakban, miközben a háztartások fogyasztása is bővül: idén 4,4 százalékkal, jövőre 3,7 százalékkal, 2019-ben pedig várhatóan 3 százalékkal – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a jegybank friss Inflációs jelentését bemutató csütörtöki tájékoztatón.

Az első negyedéves, magas növekedési adat ellenére a jegybanki elemzők a kormánynál szerényebb növekedést várnak – 3,6 százalékos bővülést idén és 3,7 százalékost jövőre – elsősorban a munkanaphatás és a mezőgazdasági termelés korrekciója miatt.

Az infláció alacsonyabb lehet a korábban vártnál, az idei 2,4 százalék az előző prognózisban szereplő 2,6 százaléknál, a jövő évi pedig 2, 8 százalék 3,0 százalék helyett. Balatoni András elmondta, hogy a jegybanki szakértők a teljes előrejelzési horizonton – a következő 12 negyedévben – is mérsékeltebb inflációt várnak a korábban előrejelzettnél, így a 3 százalékos infláció cél fenntartható elérése fél évvel később, 2019 elejétől várható – emelte ki.

Az MNB elemzői jelentős és általános beruházás-bővülésre számítanak a következő években. Az új prognózis szerint idén 15,8 százalékkal, 2018-ban 11,1 százalékkal bővülnek a beruházások – ismertette. A gazdaság külső finanszírozási képessége a GDP 5 százaléka körül alakul, míg a folyó fizetési mérleg többlete érdemi mérséklődés után 2019-ben enyhén emelkedik. (A külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege.)

Idén a folyó fizetési mérleg többlete a GDP-hez mérten 3,1 százalékot, 2018-ban 1,8 százalékot, 2019-ben 2,2 százalékot ér el a jegybank prognózisa szerint. A külkereskedelmi többlet csökken, ez részben külső, részben belső tényezőkre vezethető vissza: a cserearány romlása mellett az érdemben bővülő lakossági fogyasztás és beruházások bővülése eredményeként az import növekedésének gyorsulása is az alacsonyabb, de továbbra is igen magas szintet elérő külkereskedelmi többletet eredményezhet. Az export idén 7,2 százalékkal, jövőre 7,4 százalékkal bővül, az import 2017-ben 9,3 százalékkal, jövőre 8,6 százalékkal nő majd.

Az Inflációs jelentés szerint az uniós módszertan alapján számított GDP-arányos államháztartási hiány idén 1,8-2,1 százalék között lesz, míg 2018-ban az Országvédelmi Alap törlése esetén a 2,4 százalékos céllal összhangban alakul. (Privátbankár.hu, MTI)

The post A beruházások és a fogyasztás bővülését várja az MNB appeared first on Trade magazin.

A termelők abban bíznak, hogy az idei szezonban nem megy három számjegyű alá a dinnye fogyasztói ára – írja az agrarszektor.hu. Erre nagy esély van, ugyanis kevesebb import dinnye volt idén a boltokban és a piacokon. Az áruházláncok ígéretet tettek rá, hogy június 25-ig, mikor a polcokra kerül a magyar dinnye, kifuttatják az összes import dinnyét.

Szezon előtti egyeztetést tartott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete és a kiskereskedelmi áruházláncok képviselői. Az egyeztetés során az áruházláncok ígéretet tettek, hogy mire a magyar szabadföldi dinnye a boltokba kerül, nem lesz már import dinnye, vagyis kevesebbet rendelnek már addig is belőle.

Remélhetőleg július első hetére már csak a magyar dinnye lesz a polcokon – közölte Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének társelnöke az agrárszektor.hu-val.

Az idei szezon árairól még nincsenek konkrét információk, de a társelnök reméli, hogy a fogyasztói árak nem lesznek három számjegyű alatt – sem a szezon elején, sem később. Az ár leginkább az import dinnye árától és az időjárástól függ. Idén sokkal jobban kedvez a júniusi időjárás a dinnyének, mint a tavalyi, ezért minőségben, és mennyiségben is jobb dinnye kerülhet majd a piacokra és a boltokba. Ha az árak a jelenlegi várakozásainknak megfelelően alakulnak, akkor nyereséges lesz az év – tette hozzá Göcző Mátyás.

A nyári időszakban Európában meghatározó a magyar dinnyetermelés, ilyenkor csökken a korábban induló mediterrán termelés, amely idén egyébként is alacsonyabb volumenű.Két vezető dinnyetermő térségben, Görögországban és Olaszországban 2016-hoz képest mintegy 10 százalékkal csökkent a termőterület.
A cél az, hogy Magyarország az európai piacot ebben az időszakban nagyobb mértékben lássa el görögdinnyével.

Magyarországon a tavalyi kedvezőtlen időjárás miatt is 10 százalékos termőterület csökkenés van, ám a piacot így is el tudták látni a hazai termelők. Az elmúlt hetek nyárias időjárásának köszönhetően, egészségesek a növények, és garantált a jó minőség, így Magyarországról is több dinnye kerülhet ki majd exportra. A hazai piac évente 120-150 ezer tonna dinnyét vesz fel, az egy főre jutó fogyasztás évi 10-15 kg, amit azonban az időjárás jelentősen befolyásol.

Idén Magyarországon mintegy 5000 hektáron termelnek görögdinnyét. Az öt nagy „dinnyés” tájkörzet közül a legnagyobb – 1910 hektár – Békés megyében van, amelyet Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, a Heves-Jászság körzet, valamint Baranya követ 175 hektárral. Emellett még 389 hektáron folyik dinnyetermelés szétszórtan az országban.

Országosan 200 000 tonna körüli összterméssel számolhatunk ebben az évben.

A technológiai fejlődés jól nyomon követhető, egyes termőkörzetekben (Békésben, Tolnában, Baranyában, Heves-Jászságban) már szinte teljes mértékben oltott dinnyét, valamint új fajtatípusokat, például feketehéjú és sárgahúsú magnélküli dinnyét termesztenek. Az önköltségek ugyanakkor növekedtek a korszerűbb technológiák alkalmazása miatt, emellett a munkaerő- és az input- költségek is emelkedtek – közölte a társelnök.

Sárgadinnyét jelenleg csupán 600 hektáron termel Magyarország, főként Bács-Kiskunban és Békésben, mintegy 18 000 tonnát. 2016-hoz képest mintegy 10 százalékkal nőtt a sárgadinnye termőterülete, és a minőségi fejlődés itt is tapasztalható. A hazai piac egyre nagyobb mennyiséget igényel sárgadinnyéből, a cél az, hogy az import csökkentésével egyre nagyobb szerepet kapjon a magyar sárgadinnye is. (agrarszektor.hu)

The post Három számjegyű árakra számít a dinnyetermelők egyesülete appeared first on Trade magazin.

A hungarikummá vált karcagi birkapörköltet az elmúlt évi rekordhoz hasonlóan az idén is mintegy ötszáz állatból készítették el a XIX. karcagi birkafőző-fesztivál második, szombati versenynapján.

MTI Fotó: Mészáros János

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a kétnapos rendezvény hivatalos megnyitóján a karcagi birkafőző fesztivált a magyar kultúra egyik fontos értékeket hordozó ünnepének nevezte.
A karcagi birkapörkölt hagyománya hungarikum, és egy közvéleménykutatás szerint legalább annyira népszerű és elismert, mint a magyar íjászat vagy a solymászat, mondta a miniszter. Hozzátette, hogy ugyanabba a régi, pusztai nomád örökségbe tartozik, amely a kunok szívéhez közel álló különleges érték. Ennek az értéknek a fennmaradásához generációk odafigyelése és a tudás átörökítése szükséges – fűzte hozzá.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta: a birkafőző fesztivál a magyar népi hagyományok egyik jeles eseménye. Megköszönte a Karcagi Birkafőzők Egyesületének, hogy tagjai évről-évre összegyűjtik a főzőket.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pedig arról beszélt, hogy a birkafőzés több száz éves, a kultúrához tartozó hagyomány.
A kulturális és szórakoztató műsorok már péntek délután megkezdődtek a karcagi fesztiválon és szombaton késő estig kínáltak kikapcsolódást. A rendezvényen hagyományőrző programokkal, népművészeti kirakodóvásárral, kézműves élelmiszerek, hungarikum pálinkák és borok kóstolójával, vásárával várják az érdeklődőket. (MTI)

The post Ötszáz birkából készül pörkölt a karcagi birkafőző fesztiválon appeared first on Trade magazin.

Ingyenes tudásanyaggal segíti az Enterprise Group az ipari szegmensben tevékenykedő kkv-k digitalizációját.

A digitalizáció feltartózhatatlan ütemben tör be életünk különböző területeire: szociális kapcsolattartásunk átalakítása után most az Ipar 4.0-n – egy új ipari forradalmon – a sor, hogy átformálja a teljes gyártási és ellátási láncot, ami kétségtelenül komoly paradigmaváltást jelent az ipari vállalatok számára stratégiájuk kialakításában. Hazánk egyik vezető, magyar tulajdonban lévő rendszerintegrátora, az Enterprise Group – felismerve e korszakváltás jelentőségét – olyan programot indított, mellyel az ország ezen ipari kis- és középvállalatait segíti abban, hogy a zökkenőmentes digitalizáció segítségével maradéktalanul kiaknázhassák a saját vállalkozásukban rejlő lehetőségeket, messze megelőzve ezzel a térség hasonló méretű vállalkozásait, azok digitális fejlettségét.
A nyugati civilizáció eddigi három ipari forradalma után napjainkban épp a legújabbat, a negyediket éljük át, mely során a fizikai munkaeszközök egy információs hálózatba kapcsolódnak, s a gazdaság ezáltal egy óriási, intelligens információs rendszerbe integrálódik – azaz az ipari folyamatok teljes mértékben digitalizálódnak.

A digitális vállalat fogalma azonban jóval többet jelent, mint az új technológiák használata: „ami ezen digitális vállalatokat megkülönbözteti a hagyományos vállalkozásoktól, az az, hogy ők képesek a digitalizáció előnyeit átemelni a vállalat kultúrájába, stratégiájába és működési módjába, versenyelőnyt kovácsolva ezekből” – fogalmazott Béke Gyula, az Enterprise Group PLM (Product Lifecycle Management) üzletágának vezetője. „Mivel a gazdasági fejlődés az ország összes piaci szereplőjével közös érdekünk, ahhoz, hogy minél több ipari kis- és középvállalatnak segíthessünk a digitalizáció folyamatában, partnerünkkel, a Siemens PLM Software-rel olyan digitális tudásbázis létrehozását tűztük ki célul, melyhez bárki díjmentesen hozzáférhet” – tette hozzá.
A fentiek szellemében összeállított ingyenes digitális tudásanyag részét képezi egy, az ipari digitalizáció tudnivalóit összefoglaló weboldal mellett egy online webkonferencia-sorozat is, mely állomásain különböző, a mindennapi ipari teendők hatékonyságát növelő digitális megoldások kerülnek bemutatásra interaktív módon. Az Enterprise Group szakértői az online eseményeken túl személyesen is segítenek a kkv-knak közelebb kerülni az ipari digitalizációhoz: első nyílt napjuk – mely június 8-án került megrendezésre – középpontjában az új ipari trendek világában való tájékozódás, s az ebből történő profitálás elősegítése állt.
„Magyarország egyik vezető hi-tech vállalataként úgy véljük, sokrétű szakmai tapasztalatunkat kötelességünk közös célunk, azaz a gazdasági növekedés szolgálatába állítani. Szeretnénk, ha az ipari digitalizációhoz szükséges tudásanyagot minél többen elsajátítanák, hogy abból aztán az egész ország profitálhasson hosszú távon” – mondta el a programról Orbán Előd, az Enterprise Group ügyvezető igazgatója.

The post Ipar 4.0: magyar kis- és középvállalatok a digitális korszakváltás kapujában appeared first on Trade magazin.

A biztonságos élelmiszertermelés fenntartása érdekében vízhiányos időszak megállapítását kezdeményezte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) – június 1-jétől visszavonásig – Pintér Sándor belügyminiszternél. Ha a tárcavezető elfogadja a kamara javaslatát, akkor a gazdálkodóknak az adott időtartamban nem kell vízkészlet-járulékot fizetniük az öntözéshez, halgazdálkodáshoz és rizstermeléshez használt víz után.

A kamara pénteki közleménye szerint a javaslat az időjárás okozta további termésátlag-csökkenés, illetve az agrárágazat költségeinek mérséklését szolgálja.
Emlékeztetnek, hogy korábban – 2006-tól – a gazdák az öntözéshez, halgazdálkodáshoz és rizstermeléshez használt víz után nem fizettek járulékot, ám 2016-tól az uniós Víz Keretirányelv előírásai miatt egy kormányhatározat megszüntette ezt a mentességet, és e területekre is bevezették a felhasznált vízmennyiséggel arányos díjakat
Jelenleg öntözésnél évi 50 ezer köbméter, halgazdálkodásnál és rizstermelésnél évi 150 ezer köbméter a vízkészlet-járulék mentesen felhasználható vízmennyiség felső határa – olvasható a NAK közleményében. (MTI)

The post Vízhiányos időszak megállapítását kezdeményezte az Agrárkamara appeared first on Trade magazin.

A Mályinkai Pálinkafőzde Konkordi-Izabella szőlő pálinkája lett idén Magyarország legjobb pálinkája, míg a legeredményesebb pálinkafőzdének járó elismerést a Brill Pálinkaház nyerte el. Az idei országkóstolón minden idők legnagyobb tételszámából, 382 féle pálinkából válogathattak a verseny bírálói. A Pálinka Nemzeti Tanács idén új díjat alapított: a legjobb 10.000 palack feletti pálinka a Villányi Pálinka – Magyarbólyi Pálinkafőzde Válogatott Vörös törkölypálinkája lett.

A Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti Pálinkakiválóság Programjának, és a Pálinka Nemzeti Tanács Országos Pálinka és Törkölypálinka versenyének eredményeit június 20-án hirdették ki a Parlament Felsőházában Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter részvételével.

A 43 pálinkaház által nevezett 382 tételből 115 nyerte el a Pálinkakiválóság címet, 46 tétel pedig TOP Pálinkakiválóság díjat kapott. Az Országos Versenyre nevezett főzetek közül 24 tétel érdemelte ki a Champion, azaz kategória győztes díját, de további 342 tétel kapott minősítést, melyből 110 arany, 144 ezüst és 88 bronz.

Koós Józsefné, a Konkordi-Izabella szőlőpálinka főzője az eseményen elmondta, hogy a díjnyertes pálinka gyümölcse édesapja kedvenc szőlőfajtáiból készült. Hozzátette, hogy 40 éve foglalkozik pálinkafőzéssel és nagyon büszke, hogy Mályinka község régóta termesztett szőlőfajtáival nyerhette meg az év pálinkája elismerést.

A Konkordi-Izabella szőlőpálinka olyan ritkaság, amihez hasonló eddig még soha nem szerepelt a versenyen. Kevésbé ismert, nagyon harmonikus íz- és illatvilágot jelenít meg, és mind ízében, és illatában nagyon bársonyos, szokatlanul kedves. Az ember szeretné újra és újra először megkóstolni. –hangsúlyozta a 2017-es év legjobbnak választott pálinkájáról Kovács András pálinkabíráló.

Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke arról számolt be, hogy az előző évekhez képest sokkal több volt a magas vagy kimagasló minőségű és ízletes pálinka. Kiemelte, hogy a nyertes főzetek nem elsősorban a szakértőkhöz, bírákhoz, hanem az átlag hazai és külföldi fogyasztók ízléséhez igazodva, a piaci igényeknek megfelelően készültek.

A Legeredményesebb pálinkafőzde elismerését idén a Brill Pálinkaház nyerte el, mivel termékeik közül 6 főzetük Champion díjat, 14 arany, 7 ezüst és 5 bronz minősítést kapott. A Pálinka Nemzeti Tanács 2017-ben új díjat alapított: a legjobb 10.000 palack feletti tétel díját. Ezt az elismerést a Villányi Pálinka – Magyarbólyi Pálinkafőzde Válogatott Vörös törkölypálinkája nyerte el.

The post Őshonos szőlőből főzték az év pálinkáját appeared first on Trade magazin.

Teljes C-vitamin bevitelünket kiválthatjuk egy nemrég bemutatott magyar meggyfajtával, a Pipacs 1-el. A Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Zrt. által nemesített fajta igazi superfood: különösen magas antioxidáns- és melatonin tartalma mellett vitamin-összetételével is kiemelkedik. A 80-as években nemesített fajtát nemrégiben kezdték el újra vizsgálni különleges flavonidtartalma, a normál meggyekétől eltérő érési ciklusa miatt, és új lehetőségek merültek fel élelmiszeripari felhasználhatósága szempontjából. Sikeres piaci bevezetés esetén pedig néhány éven belül már széles körben is kapható lesz.

Magyar nemesítésű, különösen egészséges meggyfajtát mutattak be az MKSZN kutatói. A Pipacs 1 névre keresztelt gyümölcs beltartalmi vizsgálatai során kiderült: a savanykás ízű meggynek kiemelkedően magas az antioxidáns és a melatonin tartalma, tehát hazai különlegesség lehet a nálunk is egyre népszerűbb superfoodok között.

Superfoodnak az olyan élelmiszereket nevezzük, amelyek kiemelkedően magas beltartalmi értékkel bírnak: gazdagok vitaminokban, ásványi anyagokban, így jótékonyan hatnak a szervezet egészséges működésére. Népszerű superfood pl. a chia mag, a legtöbb bogyós gyümölcs, a kurkuma, de a zöld tea és bizonyos gyökerekből készült porok is. A Pipacs1 a csonthéjas és bogyós gyümölcsök között is kitűnik: antioxidáns tartalma a legtöbb gyümölcsét meghaladja.

A fajta szüretje a napokban zajlik az MKSZN telephelyein. A több évtizedes nemesítés során kialakított Pipacs 1 piaci bevezetése most kezdődött el, néhány éven belül akár már a hazai boltokban is találkozhatunk a magyar csodagyümölccsel. A Pipacs 1 ráadásul nem csupán superfood, magas melatonin tartalmának köszönhetően kozmetikai szerek alapanyaga is lehet; az élelmiszeripar mellett tehát a kozmetikai iparban is jól értékesíthető.

További információ: http://mkszn.hu/

The post Új meggyfajta válthatja ki napi C-vitamin bevitelünket appeared first on Trade magazin.

A 2016-ban elért árbevétel növekedés alapján sikeres évet zárt a dél-afrikai Naspers csoport érdekeltségébe tartozó eMAG.hu. Az internetes áruház kiemelkedő eredményéhez Marketplace partnerei is hozzájárultak, ezért a cég megalapította az eMAG E-xcellence Díjat, amit három kategóriában ítél oda a vásárlók szempontjából kimagasló teljesítményt nyújtó vállalkozásoknak.

A hazai e-kereskedelem egyik kulcsszereplőjeként,a magyar piacon alig négy éve jelen lévő eMAG az elmúlt évben háromszoros növekedést ért el a piachoz képest. Ezzel, a leggyorsabban növekvő vállalatként, megtartotta második helyét a GKI Digital június közepén közzétett e-kereskedelmi TOP10-eslistáján. A rendszeres akciók (Black Friday, Árak Forradalma) népszerűsége, a műszaki cikkek értékesítésének növelése, az átlagos kosárérték emelkedése, valamint a mindennapi fogyasztási cikkek iránti fokozott érdeklődés mellett, a siker a Marketplace (piactér) platformnak is köszönhető, amellyel az eMAGa magyar piacon egyedülálló mélységű és szélességű termékportfóliót biztosít.
„Folyamatosan nyomon követjük a hazai piacot és a nemzetközi trendeket, hiszen célunk a vásárlók és igényeik megértése. Ennek érdekében, az elmúlt évek során folyamatosan fejlesztettük piactér megoldásunkat, amely lehetőséget biztosít a hazai kis- és középvállalkozásoknak előnyt kovácsolni az eMAG márka ismertségéből és oldalának látogatottságából, hogy termékeiket és szolgáltatásaikat sikerrel értékesíthessék” – mondta el Catalin Dit, az eMAG ügyvezetője.
A vállalat részint a piactér sikereként értékeli azt is, hogy a hazai webáruházak közt a jelenleg leglátogatottabb eMAG.hu oldalon, a nagyjából 1000partnernekis köszönhetően 8500 márka és 600 ezer termék érhető el. A Marketplace partnerek által realizált rendelések száma pedig a 2015-ös adatokhoz képest megduplázódott 2016-ban, és a megrendelt termékek értéke is jelentősen nőtt az előző évihez viszonyítva.Továbbá, az oldallátogatók közel egyharmadát (30%) a Marketplace partnerek által kínált termékek érdekelték 2016-ban.
Catalin Dit szerint az eMAG piactér szolgáltatóinak kulcsszerepe van a webáruház töretlen növekedésében, a vállalat ezért is szeretné díjjal elismerni partnerei erőfeszítéseit.Az eMAG E-xcellence Díjat a cég képviselői és az e-kereskedelem területének szakértői három kategóriában ítélik oda, így az elismerést a legkiválóbb szolgáltató, a legszínesebb termékkínálattal rendelkező, valamint a legdinamikusabban fejlődő Marketplace partnerek vehetik majd át szeptemberben.

The post Jelentősen nőtt az eMAG az elmúlt évben a hazai piacon appeared first on Trade magazin.

Péntektől megváltozott a kenyerek összetétele, a rozskenyérnek például minimum 60 százalék, míg a rozsos kenyérnek legalább 30 százalék rozslisztet kell tartalmaznia.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) közleménye emlékeztet, hogy a kenyerek minőségének javítása és a fogyasztók védelme érdekében péntektől lép életbe a sütőipari termékekre vonatkozó előírás, amely 15 féle kenyér összetételét szabályozza.
Az új, a módosított előírások alapján készült kenyerek az egészséges táplálkozás igényeinek megfelelő összetételűek lesznek. Így módosítani kell például a teljes kiőrlésű, a kukoricás, rozsos, graham-, tönkölybúza-, és búzakenyér, vagy a rozskenyér összetételét is. A sütőipari termékekre vonatkozó változás részeként az összetevők közé alapanyagként bekerültek álgabonák (hajdina, amaránt) is, ezek ugyanis fontos részét képezik az egészségtudatos vásárlók étrendjének.
A hathónapos átállási idő lejártával csak olyan sütőipari termékeket állíthatnak elő a gyártók, amelyek megfelelnek a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak, kivéve azok a termékek, amelyek június 22-én készültek vagy kerültek forgalomba – hívta fel a figyelmet az FM.
A szabályozás és a felhasznált alapanyagok arányának változása miatt várhatóan nem emelkednek a kenyérárak – mondta az MTI-nek korábban Lakatos Tibor, a Magyar Pékszövetség alelnöke. Ludwig Klára, a JÓkenyér pékmestere szerint a jövőben a vásárló tényleg azt kapja, amiért fizet, ugyanakkor az eddig megszokott kenyerek íze más, markánsabb lesz. (MTI)

The post FM: megváltozik a kenyerek összetétele appeared first on Trade magazin.

Nőtt a sörfogyasztás az elmúlt meleg napokon, a sörgyárak teljes kapacitással működnek, és ha kitart a hőség, a tavalyinál több millió korsóval több sör fogyhat ebben a negyedévben – mondta el a Magyar Sörgyártók Szövetségének (MSSZ) igazgatója az MTI-nek.

Schillinger Attila felidézte, hogy a hőségriadókkal teli 2015-ben 173 ezer hektoliterrel, mintegy 35 millió korsóval, 11 százalékkal több sör fogyott Magyarországon az év harmadik negyedévében, mint az azt megelőző évben. Hozzátette, tartós meleg mellett hasonló bővülésre számítanak idén is.
Forró volt a nyár 2013-ban is, akkor negyedéves szinten mintegy 7 százalékkal volt több a belföldi sörfogyasztás, mint a hűvösebb 2014-es nyári szezonban.
A sörgyárak ilyenkor csúcsra járatva termelnek, ráadásul szinte nincs olyan hét, amikor ne lenne zenei vagy éppen sörfesztivál valahol az országban – mondta Schillinger Attila.
A Magyar Sörgyártók Szövetsége által közölt sörpiaci mutatók szerint 2016-ban 6,7 millió hektoliter sört értékesített a négy vezető hazai sörgyártó: a Borsodi Sörgyár Kft., a Dreher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Zrt., a Pécsi Sörfőzde Zrt, valamint a hazai piachoz import söreivel hozzájáruló Carlsberg Hungary Kft.
Ez 2,5 százalékos növekedés 2015-höz képest. A javulás kizárólag az exportnak tudható be, amely 40 százalékkal nőtt egy év alatt.
A belföldi sörfogyasztást 2015-ben a rendkívül forró nyár növelte. Tavaly ezzel szemben a tavaszi, második negyedéves időszak volt a legerősebb, nem kis részben a magyar válogatott labdarúgó EB-s menetelésének köszönhetően.
Összességében a teljes éves a magyar sörfogyasztás 2016-ban nem változott, 6,1 millió hektoliter volt, csakúgy, mint 2015-ben, amely 88 müncheni Octoberfest fogyasztásának felel meg. Ugyanakkor több magas minőségű és drágább prémium sört ittak a magyar emberek tavaly.
Mintegy 100 ezer hektoliterrel több fogyott a prémium és szuper prémium kategóriájú sörökből, amely mintegy 10 százalékos növekedés. A középkategóriás termékek forgalma alig valamivel volt kevesebb a 2015-ösnél. Tavaly hosszú idő óta az első olyan év volt, amikor csökkent az olcsó, gazdaságos árkategóriájú sörök forgalma. Itt 3,6 százalék volt a visszaesés.
A magyarországi sörgyártók növekvő mértékben vették ki a részüket a közteherviselésből. Az iparág adó és járulékbefizetései meghaladták a 72,5 milliárd forintot – mondta Schillinger Attila. (MTI)

The post Sörszövetség: kitartó kánikulában több millió korsóval nőhet a negyedéves sörfogyasztás appeared first on Trade magazin.

Áprilisban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,2, naptárhatástól megtisztítva – főként a húsvéthatás miatt – 1,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette pénteken második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Mindkét adat 0,3 százalékponttal alacsonyabb a június 6-án kiadott első becslésnél. Márciusban magasabb, 3,3 százalékos, naptárhatástól megtisztítva 5,3 százalékos volt a forgalom növekedése.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 4,5 százalékkal emelkedett az elsőre becsült 5,2 százalék helyett, míg az élelmiszerek forgalmának 0,6 százalékos és az üzemanyag fogyasztás 1,1 százalékos emelkedése nem változott a második becslésben.
Az élelmiszer-kiskereskedelem 79 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 1,8 százalékkal nőtt, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 6,2 százalékkal csökkent.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmán belül bővültek az eladások a bútor- és a műszakicikk- (6,4 százalékkal), az iparcikk jellegű vegyes- (6,2 százalékkal), valamint a gyógyszer-, gyógyászatitermék- és illatszerüzletekben (5,3 százalékkal). Csökkent viszont a forgalom volumene a textil-, ruházati és lábbeli- (5,5 százalékkal), a használtcikk- (3,1 százalékkal), valamint a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikküzletekben (1,6 százalékkal).
A közlemény szerint a kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 5,6 százalékkal csökkentek.
A forgalomból 3,5 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene – folytatva az évek óta tartó bővülést – 32,5 százalékkal emelkedett.
A kiskereskedelem forgalma áprilisban 831 milliárd forint volt, 47 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Az év első négy hónapjában a kiskereskedelmi forgalom a nyers adat szerint 3,0, a naptárhatással kiigazítva 2,9 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához viszonyítva: az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 1,9, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 2,7 százalékkal nőtt az értékesítés volumene az év első harmadában – közölte a KSH. (MTI)

The post KSH: nőtt a kiskereskedelmi forgalom áprilisban appeared first on Trade magazin.

A GKI konjunktúraindexe eddig csak egyetlen alkalommal, 1998 nyarán volt olyan magas, mint most júniusban, az üzleti bizalmi index pedig eddigi, több mint húszéves története során még sohasem. A fogyasztók is nagyon derűlátók. Ugyanakkor ez a kiugró magyar optimizmus egyelőre nem sokkal haladja meg az elmúlt három évre jellemző, viszonylag szűk sáv felső határát.

Júniusban a szolgáltató cégek kivételével minden ágazat és a fogyasztók várakozása is javult (a szolgáltató cégek optimizmusa pedig csak májusi, 18 éves csúcsához képest romlott minimálisan). Az üzleti bizalmi index eddigi, több mint húszéves története során még sohasem volt ilyen kedvező.  A GKI fogyasztói bizalmi indexe is erőteljes optimizmust tükröz, tavasszal azonban volt már ennél valamivel magasabban is.

Az iparban egyaránt javult az elmúlt időszak termelésének, a termelési kilátásoknak, a rendelés- és a készletállománynak a megítélése. Az exportrendelésekről alkotott vélemény azonban nem változott. Az ipari várakozások legutóbb egy évvel ezelőtt voltak ilyen kedvezőek. Az építőipari kilátások május után júniusban is csak minimálisan emelkedtek, de így is szinte elérték márciusi, 19 éves csúcspontjukat. A magas- és a mélyépítő cégek várakozásai egyaránt kedvezőbbé váltak. Az előző háromhavi termelés értékelése májushoz képest érdemben nem változott, a rendelésállományoké viszont tovább javult. A kereskedelmi bizalmi index a májusi csökkenés után közel ugyanolyan mértékben nőtt, ezzel bennmaradt az elmúlt 3,5 évet jellemző, viszonylag keskeny sávban. Az eladási pozíció, a készletszint és a várható rendelések megítélését egyaránt növekvő optimizmus jellemezte. A szolgáltatói bizalmi index júniusban kissé csökkent, de ez májusi, tizennyolc éves csúcsához képest történt. Májushoz képest romlott az általános üzletmenet megítélése, de az előző havi forgalomé kedvezőbb lett, a forgalmi kilátásoké pedig stagnált.

A foglalkoztatási szándék az iparban és a kereskedelemben erősödött, az építőiparban lényegében nem változott, a szolgáltató cégek körében gyengült, miként a lakosság munkanélküliségtől való félelme is. Az áremelési szándék a szolgáltatások kivételével minden ágazatban kissé visszafogottabb lett, s csökkent a fogyasztók inflációs várakozása. A magyar gazdaság helyzetének megítélése az iparban sokat javult, az építőiparban viszont a májusi jelentős javulás után számottevően romlott. A kereskedelemben az év eleji, jelentősen romló megítélést második hónapja lassú javulás követi, a szolgáltató ágazatban és a lakosság körében pedig nem változott a magyar gazdaság helyzetének megítélése.

A GKI fogyasztói bizalmi indexe júniusban a májusi stagnálást követően kis mértékben emelkedett, de nem érte el év eleji szintjét. A lakosság saját pénzügyi helyzetének és megtakarítási képességének következő egy évét is kissé jobbnak minősítette a májusinál.

Módszertani magyarázat:

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.

Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közlünk, ami megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.

A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk.

A GKI konjunktúraindex és összetevői, 2011-2017

GKI Gazdaságkutató Zrt.

The post Júniusban történelmi csúcsára jutott a GKI konjunktúraindexe appeared first on Trade magazin.

A szőlők megóvása érdekében építési moratórium bevezetését kezdeményezték a Balaton északi partjának külterületein borászok hétfőn. A felhívást három balatoni szervezet, a Balatoni Kör, a Csopaki Kódex és a Rizling Generáció tette közzé.

Az aláírók szerint elindult a táj visszafordíthatatlan megváltoztatása a Balatonnál, és a tó melletti ingatlanvagyon középtávú leértékelődését is eredményező folyamat zajlik.
Laposa Bence, a Balatoni Kör elnöke az MTI-nek kifejtette, az észak-balatoni kultúrtájon, az ország egyik legértékesebb szőlőterületén sorra épülnek a medencés nyaralók olyan külterületi ingatlanokon, ahol az érvényben lévő jogszabályok értelmében csak gazdasági épületeket lehetne létesíteni, továbbá a terület 80 százalékán szőlőművelést kellene végezni.
Becslései szerint több ezer ingatlan épült szabálytalanul az északi part szőlőterületein.
“Minimumcélként” a borászok, civilek, településvezetők azt akarják elérni, hogy az államigazgatás szigorúan betartassa az érvényben lévő jogszabályokat – közölte Laposa Bence.
Megjegyezte: az ingatlanpiacon tapasztalható fellendülés tovább növelte az érdeklődést az észak-balatoni külterületi szőlők iránt.
“Ha szeretnénk, hogy legyen jövője a szezonhosszabbító balatoni borturizmusnak, sürgősen lépni kell” – figyelmeztetett. (MTI)

The post A balatoni szőlőket féltik az ingatlanok szaporodásától a borászok appeared first on Trade magazin.