A világűrt benépesítő kreatúrák – legalábbis, akik a Star Wars-ban szerepelnek – gyakran megihletik a földi cukrászokat!

The post Urak az űrből – A nap képe appeared first on Trade magazin.

A Fast Food Romance egy, a világlátásunkról szóló kétperces absztrakt vizuális sztori, amelyet Albert Arellano rendező ételekkel mesélt el.

Fast Food Romance_ from Alberto Arellano on Vimeo.

The post Az élet nagy kérdései ételben megfogalmazva – A nap videója appeared first on Trade magazin.

A magyarországi nagyvállalatok 75 százaléka rövid és középtávon egyaránt a mostani, kedvező növekedési ütem szinten maradását várja a gazdaság teljesítményében, saját helyzetüket tekintve ugyanakkor az eddiginél valamelyest alacsonyabb pénzügyi eredményekkel és beruházási aktivitással terveznek a következő egy évben – közölte a bank hétfőn az MTI-vel.

Megjegyezték, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, márciusi inflációs jelentése alapján idén 3,6 százalékos gazdasági növekedés várható.
A K&H nagyvállalati növekedési index felmérése alapján – amelyhez 350, évi 2 milliárd forintot meghaladó árbevételű céget kérdeztek meg – szinte eltűntek az egy és a három éves időtávon belül gazdasági visszaesésre számító cégek. Az előző negyedévi felméréshez képest valamelyest csökkent a magasabb növekedést feltételezők aránya, ezzel párhuzamosan viszont nőtt a jelenlegi növekedési ütem fennmaradásában bízó nagyvállalatok aránya.
A felmérés rámutat, hogy bár az első negyedévben erőteljesen nőtt a beruházási aktivitás, viszont a vállalatok szerényebb üzleti beruházási szándékkal és várt pénzügyi eredménnyel terveznek a következő egy évben. Részben az uniós források megállásának következtében a nagyvállalatok egyelőre kivárnak a beruházásokkal, jelenleg a cégek 34 százalékuk tervez fejlesztést a következő egy évben.
A közlemény szerint a fejlesztési szándék összefügghet a várt pénzügyi eredményekkel: míg egy éve 2,9 százalékos árbevétel és 2,2 százalékos profitbővülést vártak a cégvezetők, addig jelenleg ez 2,2 százalék és 1,4 százalék a következő egy évre.
A K&H csoport a GfK Hungária Piackutató Intézettel 2014 óta negyedévenként vizsgálja a nagyvállalati szektor helyzetét és várakozásait, valamint a gazdasági környezet változásait, a legutóbbi felmérést 2017. március 21. és április 6. között készítették. (MTI)

The post K&H: a növekedési ütem fennmaradásában bíznak a nagyvállalatok appeared first on Trade magazin.

Csaknem négy év után megállt a működő vállalkozások számának csökkenése Magyarországon, a legtöbb új cég az építőiparban jött létre – közölte a Bisnode Magyarország Kft. hétfőn az MTI-vel.

Az üzleti információs szolgáltató közleménye szerint négy év alatt 47 ezerrel lett kevesebb a gazdasági szereplő az országban, azonban a csökkenés üteme jelentősen lelassult 2016-ban, hiszen mindössze feleannyival mérséklődött a társaságok száma, mint 2015-ben. A tavalyi év végén 514 ezer működő cég volt, míg idén az első negyedév végén már közel 515 ezer céget tartottak nyilván. Az egy évvel korábbihoz képest azonban még mindig kevesebb működő cég van Magyarországon, azonban a változás már kevesebb, mint 1 százalék – írták.
Az új alapítású cégek számának stagnálása mellett a megszűnések száma jelentősen, 9,4 százalékkal esett vissza 2016. azonos időszakához képest. Ugyan a cégalapítási kedv nem növekedett számottevően, a cégtörlések számának visszaesése miatt a hazai cégállomány csökkenése jelentős mértékben lelassult – írták.
Az első negyedévben a legtöbb új társaság az építőipari, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet végző és a kiskereskedelmi cégek közül került ki. Őket követi az ingatlanszektor és a nagykereskedelem, több mint 500 új céggel. Az új cégek számának legnagyobb emelkedése az építőipart jellemezte, 2016 első negyedévéhez viszonyítva 132-vel több új vállalkozás kezdte meg működését, ami több mint 16 százalékos bővülés. A toplista további 4 szereplőjénél viszont visszaesés történt. Az ingatlanszektorban több mint 9,1 míg a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet folytató cégek körében több mint 7,7 százalékkal csökkent az új cégek száma.
A legtöbb vállalatot tömörítő ágazat – 85 ezer társasággal – a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, ezt követi a kiskereskedelem 55,3 ezer céggel, majd az építőipar közel 45,8 ezer céggel. Nyolc százalék körüli részaránnyal (41,3 valamint 39 ezer vállalkozással) ugyancsak jelentős hányadot képvisel a nagykereskedelem és az ingatlanszektor – áll a közleményben. (MTI)

The post Bisnode: megállt a működő vállalkozások számának csökkenése appeared first on Trade magazin.

Idén is a Lánchíd alatt repülnek át a pilóták a Red Bull Air Race műrepülő világbajnoki sorozat hétvégén sorra kerülő budapesti futamán.

A viadal hétfői sajtótájékoztatóján elhangzott, a pályát az eddig megszokottak szerint ismét a Duna felett, a Lánchíd és a Margit-híd közötti szakaszon alakítják ki.
Besenyei Péter korábbi versenyző, a sorozat egyik ötletgazdája leszögezte, a résztvevő pilóták a világ legjobb műrepülői, nekik nem jelent extra veszélyt a híd.
“Bármi lehet veszélyes, ha nem megfelelő felkészültséggel és rutinnal állunk hozzá. Inkább úgy fogalmaznék, hogy ez egy különleges lehetőség a pilótáknak, egy kis plusz figyelmet is igényel” – jelentette ki.
A két éve visszavonult Besenyei elmondta, a versenyzés hiányzik neki, s nagyon várja a lehetőséget, hogy a viadal előtt kalibrációs repülést végezhessen a pályán, illetve bemutatót tarthasson a közönségnek. A sorozat 2003-as bajnoka bemutatta a repülés során viselt tűzálló overallját is.
Clemens Jaeger repülési és sportigazgató kiemelte, a budapesti futam különleges kihívás a pilótáknak és a szervezőknek is.
“Előbbieknek azért, mert nem csupán a pályára, hanem a Lánchíd alatti átrepülésre is figyelniük kell, nekünk pedig a folyóra telepítés jelent izgalmas feladatokat” – fejtette ki. Hozzátette, ikonikus helyszíne a vb-sorozatnak a magyar főváros, ahonnan a következő versenyhelyszínre, Kazanyba szállítják majd át a repülőgépeket.
Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója emlékeztetett arra, hogy Magyarország már 11. alkalommal rendez futamot a Red Bull Air Race sorozatban.
“Méltán mondhatjuk, hogy ez a világ leglátványosabb futama. A belvárosi viadal kuriózum versenyzőknek, szervezőknek és nézőknek egyaránt” – fejtette ki. Hangsúlyozta, az idény a bajnokság közepén jár, hiszen a nyolc viadalból a negyedikre kerül sor Budapesten.
“Bízunk benne, hogy idén sikerül jó versenyt rendezni. Tavaly a szél és a magas vízszint nehezítette a dolgunkat, reméljük, hogy idén megfelelő lesz az időjárás” – fogalmazott Gyulay Zsolt. Kitért arra is, hogy a magyar honvédség közel száz katonája biztosítja a pontonrendszert.
A holtversenyben éllovas Martin Sonka közölte, az idei szezon elég jól alakul, de tökéletes versenyhétvégéjük nem volt még.
“Remélem, hogy ezúttal összejön, és megszerzem a második győzelmemet is” – jelentette ki a 39 éves cseh versenyző. “A szakszolgálati engedélyünk elvesztésével járna, ha engedély nélkül repülnénk át egy híd alatt. Jó, hogy erre most legálisan, ellenőrzött körülmények között van lehetőség” – mondta Sonka, aki megnyerte a szezonnyitó viadalt Abu-Dzabiban, Budapesten pedig harmadikként zárt két éve. Kiemelte, a nehézség más pályákhoz képest az, hogy kevesebb idő van rákészülni az első kapura.
A kísérőprogramokat követően a szombati szabadedzés 13.50-kor, a selejtező 16 órakor kezdődik. A vasárnapi első fordulóra 14 órától kerül sor, majd 16 órakor kezdődik a legjobb nyolc, 16.30-kor pedig a legjobb négy pilóta vetélkedése. (MTI)

The post Red Bull: újra a Lánchíd alatt repülnek át a pilóták appeared first on Trade magazin.

Még ezekben a borús napokban is 30 °C felé emelkedhet a hőmérő higanyszála. Ilyenkor kiemelten fontos a megfelelő folyadékbevitel, hogy pótoljuk a vízveszteséget, de jól esik egy-egy hűsítő finomság is, amivel felfrissíthetjük magunkat. A nyári hónapokban 15%-kal több ásványvíz fogy a Tesco áruházakban, mint az év egy átlagos hónapjában, a jégkrémes pultok forgalma pedig tízszeresére nő.

A Tesco tapasztalatai alapján a szénsavmentes ásványvíz sokkal népszerűbb, mint a szénsavas, előbbiből több mint 66 millió palack, utóbbiból közel 46 millió palack, míg az enyhe ásványvízből 11 millió palack fogyott tavaly. Emellett egyre nagyobb teret hódítanak az ízesített ásványvizek is: 2016-ban közel 14 millió palackot értékesítettek az áruházakban. A frissítőkből a Tesco Aquafructs, az áruházlánc sajátmárkás ásványvize a legkeresettebb, ezekből összesen 5 millió palackot adtak el, a legnépszerűbbek pedig a citromos, a mangós-maracujás és az erdei gyümölcsös ízesítésűek voltak.

A jégkrémekből a Tesco tavaly összesen 9 millió darabot értékesített, idén pedig – még ennél is többre – 3,5 millió darab dobozos, 4,5 millió darab pálcikás és 1,5 millió darab multi pack csomagolású finomság eladására számítanak. A három legnépszerűbb íz évek óta a csokoládé, a vanília és az eper. A különlegességek kedvelőinek azonban nem muszáj beérniük a hagyományos ízekkel, idén a sós karamell, brownie és a sajttorta ízű jégkrémeket is megkóstolhatják.

Az áruházlánc 61 féle sajátmárkás édességéből összesen 2 millió darabot értékesített tavaly, a kínálatban található 6 féle Free From termékből pedig 20 millió darab fogyott. Az idei év újdonsága a Tesco 6 darabos tejmentes jégkrémje.

The post Havi 18 millió liter ásványvíz fogy a Tescóban appeared first on Trade magazin.

A görögdinnye tömeges szedése várhatóan július első hetében kezdődik, öt-tíz nappal korábban, mint tavaly, amennyiben addig kedvező lesz az időjárás – közölte a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) hétfőn az MTI-vel.

Magyarországon az idén 5000-5200 hektáron ültettek görögdinnyét a kertészek, a termőterület 8-10 százalékkal csökkent 2016-hoz képest. A jelenlegi felmérések szerint a várható termésmennyiség 200-210 ezer tonna, ami a tavalyi 230 ezer tonnához viszonyítva mintegy 10 százalékkal kevesebb.
A legtöbb dinnyetermelő az elmúlt években jelentős technológiai és fajtaváltást hajtott végre, így a termelők azt remélik, hogy kedvező időjárás mellett rendkívül jó minőségű dinnyével tudják ellátni az idén a fogyasztókat.
Tovább nőtt az oltott dinnye részaránya, ez a kiültetett mennyiség mintegy kétharmadát teszi ki. Ennek a technológiának az a fő előnye, hogy bizonyos kórokozók ellen nem kell védekezni, nem kell 5-6 éves vetésforgóval számolni, valamint a nagyobb gyökérzet és lomb miatt kisebb a minőségromlás veszélye.
A magyarországi görögdinnye fogyasztás évente 15-16 kilogramm fejenként. A vásárlók a közepes méretű, 4-6 kilogramm súlyú dinnyét keresik, mert ezek könnyen szállíthatók és hűthetők, míg a nagyméretű, 8-10 kilósnál nagyobb dinnyék eladhatósága csökkent az utóbbi években. Folyamatosan növekszik a magnélküli dinnyék aránya nemcsak az export eladásoknál, hanem belföldön is. Választékbővítésként a piros színű mellett megjelent 1-2 százalékban a sárga bélű dinnye is.
Az export általában július 5-10. között kezdődik és augusztus végéig tart. A megtermelt dinnyéből 60-80 ezer tonna kerül évente exportra. Főbb piacaink Németország, Lengyelország, Csehország és a balti államok.
A sárgadinnye szezonja a fóliás termesztésnek köszönhetően már május legvégén elkezdődött. A szezon szeptember végéig tart, a mintegy 800 hektárnyi területről 18-19 ezer tonna termés várható, melynek 90-95 százaléka a belföldi piacokon talál vevőre. (MTI)

The post Július elején kezdődik a görögdinnye szedése appeared first on Trade magazin.

A legnagyobb mértékű növekedés a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelemben volt áprilisban, ami a digitális kereskedelem, illetve csomag küldő szolgálatok élénk tevékenységével is magyarázható – mondta Pomázi Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkára pénteken az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva.

A KSH legfrissebb közlése szerint áprilisban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,2, naptárhatástól megtisztítva – főként a húsvéthatás miatt – 1,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Pomázi Gyula megjegyezte: a magyar háztartásokban átrendeződött a költési struktúra, az emberek viszonylag keveset költenek élelmiszerre, a költések elmozdultak a tartós fogyasztási cikkek irányába.
A helyettes államtitkár kiemelte: a 2018-as költségvetés elfogadásával az adócsökkentéseknek köszönhetően majdnem 260 milliárd forint marad a családoknál, ez pedig lehetőséget teremt a kereskedelmi forgalom további bővülésére. (MTI)

The post NGM: a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelem nőtt a leggyorsabban appeared first on Trade magazin.

A nagy meleg mindig kedvezően hat az alkoholmentes italok keresletére, ekkor a fogyasztás egyharmadával is megemelkedik – közölte a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség titkára hétfőn az MTI megkeresésére.

Bikfalvi Istvánné elmondta: 2016-ban az ásványvíz fogyasztása Magyarországon 121 liter volt átlagosan, a különböző gyümölcslé tartalmú gyümölcslevek fogyasztása 26 liter, az üdítőital, az ízesített víz és szénsavas üdítőital fogyasztása pedig 66 liter.
Hozzátette, az alkoholmentes italok fogyasztása több mint 4 százalékkal nőtt 2016-ban 2015-höz képest. Ezen belül az ásványvíz fogyasztása 5 százalékkal csökkent, amelynek oka a 2016-os viszonylag hűvös nyár volt. Igaz, Magyarország még így is Európa 5 legnagyobb ásványvízfogyasztó országa közé tartozik.
A különböző gyümölcslé tartalmú gyümölcslevek fogyasztása mintegy 6 százalékkal növekedett, míg az üdítőitaloké több mint 4 százalékkal emelkedett.
A szövetség titkára kiemelte: bár az alkoholmentes italok fogyasztása az elmúlt három évben elkezdett növekedni évi 4-5 százalékkal, ennek ellenére sem érte el a tíz évvel ezelőtti, mintegy 30 százalékkal magasabb fogyasztási szintet. A növekedés részint a javuló gazdasági körülményeknek, részint pedig a fogyasztás korábbi szintre való visszarendeződésének tudható be – mondta.
Közölte, az ásványvizek néhány százalékos fogyasztási ingadozása természetes jelenség, ugyanakkor a titkár reményét fejezte ki, hogy a növekedési tendencia az idén is megmarad az alkoholmentes italok fogyasztásában.
Megjegyezte: a javaslatok szerint naponta 2,0-2,5 liter folyadékot kell inni. Jó tudni – jegyezte meg -, ha felváltva fogyaszt valaki vizet, gyümölcslevet és üdítőitalt, sokkal többet tud inni. A gyümölcslevek, üdítőitalok fogyasztásával, amelyek 90-95 százaléka víz, egyéb hasznos anyagok, például vitaminok, rostok jutnak az emberi szervezetbe – mutatott rá Bikfalvi Istvánné. (MTI)

The post Egyharmadával nő a nagy melegben az ásványvíz, a gyümölcslé és az üdítőital fogyasztása appeared first on Trade magazin.

A hungarikumok a magyarság legmegbecsültebb értékeit jelenítik meg mindenki számára – mondta a földművelésügyi miniszter kedden Budapesten, a Vajdahunyad várban a Magyar Mezőgazdasági Múzeum területén lévő Anonymus kávéház és hungarikum bolt megnyitóján kedden.

Hozzátette, az étterem és az ajándékbolt is abban a szellemiségben jött létre, hogy a minőségi magyar termékeket és ételeket népszerűsítse, valamint könnyen elérhetővé tegye a magyaroknak és a külföldieknek.
A földművelésügyi miniszter a sajtótájékoztatón elmondta, ünnepnap a kávéház és a bolt megnyitása, mert újabb helyen ismerkedhetnek meg az érdeklődők a magyarság csúcsteljesítményeivel.
Kifejtette, a Hungarikumok gyűjteménye válogatott értékeket tartalmaz, amelyek letéteményesei a magyar hagyományok megőrzésének, a nemzeti önbecsülés megtartásának. Hozzátette: 67 hungarikum tartozik a gyűjteménybe, például az agár- és élelmiszergazdaság, az egészség és életmód, az épített környezet, az ipar és a vendéglátás területéről.
Közölte, a Magyar értéktárba 157 érték tartozik. Tizenkilenc megyei értéktár van ma Magyarországon és több mint 1000 települési értéktár jött létre több mint 1500 megyei értéket és mintegy 7000 települési értéket tartva nyilván.
A miniszter beszélt arról is, hogy néhány éve jöttek létre azok a jogszabályi feltételek, amelyek megnyitották az utat a kézműves kistermelői élelmiszer-előállítás előtt. Ma Magyarországon több mint 12 ezer kézműves élelmiszer-előállító dolgozik. Ők a régen elfeledett ízektől a legmodernebb előállítású élelmiszerekig szinte a teljes élelmiszer-palettát kínálják a vásárlóknak – mondta.
Hozzátette, mindez illeszkedik ahhoz az elképzeléshez, hogy a magyar élelmiszerek minél magasabb feldolgozottságúak legyenek. Az élelmiszerek feldolgozottsági foka érzékelhetően emelkedett a kivitelben is, 2016-ban 66 százalékkal haladta meg 2010-es szintet – mondta a miniszter.
Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója elmondta, a Vajdahunyad vára román stílusú épületegyüttesében lévő kávéházban és hungarikum boltban megvásárolhatók a magyar agrárium legkiválóbb termékei.
Wolf Diána, az Anonymus Kávéház és Rendezvényközpont Kft. ügyvezető igazgatója az MTI kérdésére elmondta: a hat éve zárva lévő korábbi Anonymus étterem felújítása több tízmillió forintba került. Havonta a mintegy 80 beszállító 8 ezer termékére 12-15 millió forintot költenek, a kínálatban van Szegedi őrölt paprika, téli szalámi, akácméz, csabai kolbász, illetve Puskás Ferenc relikviák, az étteremben pedig megkóstolható a karcagi birkapörkölt is. (MTI)

The post Megnyílt az Anonymus étterem és hungarikum bolt appeared first on Trade magazin.

– A Világbank felmérése szerint a magyar városok az üzleti környezet több szegmensében jobbak az uniós átlagnál – mondta Thomas Bender, az Európai Bizottság csoportvezetője kedden Székesfehérváron, a jelentés bemutatóján.

Az intézet a Vállalati működési környezet versenyképessége az Európai Unióban 2017 felmérésében a vizsgált magyar városok az ingatlan nyilvántartásba vételekor és a szerződések érvényesítésekor jobban teljesítettek, mint az európai uniós átlag, ugyanakkor a vállalkozás indítása és az elektromos áramhoz való hozzáférés tekintetében még szükségük van fejlődésre.
Ez a tanulmány Magyarország, Bulgária és Románia 22 nagyvárosának üzleti környezetét vizsgálta, de nemcsak egymással hasonlította össze a városokat, hanem az uniós átlagokkal is. A világbanki vizsgálatok 187 országra vonatkoznak. Magyarországon hét városra: Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged és Székesfehérvár.
Thomas Bender tájékoztatása szerint a kis- és középvállalatokra vonatkozó szabályozásokat vizsgálták a vállalkozás indítása, az építési engedélyek ügyintézése, az elektromos áramhoz való hozzáférés, az ingatlan nyilvántartásba vétele és a szerződések érvényesítése szempontjából. A jelentés mindegyik területen bemutatja a jól bevált gyakorlatokat, amelyek a helyi vállalkozók és cégek megerősítése érdekében felhasználhatók – tette hozzá.
Kiemelte, az öt vizsgált területből négyben magyar városok állnak az első helyeken, Székesfehérvár pedig az egyetlen a 22 város közül, amely négy területen is a jobbak között van. Megjegyezte, hogy Budapest minden tekintetben lemarad a hat magyar nagyváros mögött.
Közölte, az egyedüli mutató, amiben Magyarország elmarad Bulgáriától és Romániától, az a vállalkozás indításának a költsége, amely majd kétszerese az uniós átlagnak, a törzstőke követelmény pedig a legmagasabb az egész EU-ban.
Megemlítette, hogy világszinten is a Top 15-ben vannak magyar városok a szerződések érvényre juttatásában: Debrecen a harmadik, Miskolc az ötödik, Székesfehérvár a hatodik, Pécs a tizedik, míg Szeged a tizenegyedik helyen áll.
Cecile Fruman, a Világbank igazgatója hangsúlyozta, hogy legutóbbi globális gazdasági jelentésük 2,7 százalékos növekedést jelez az ide évre világszinten, jövőre 2,9 százalékot, míg Magyarország esetében 3,9 százalékot és 2018-ra 3,6 százalékot. Mint mondta, ezek a növekedései előrejelzések igen törékenyek, mert sok a bizonytalansági tényező.
Közölte, a legnagyobb aggályt a romló demográfiai mutatók, a lassuló termelékenység, az állami intézmények gyenge teljesítménye váltja ki, s ezek érvényesek Közép-Európára és Magyarországra is. Hozzátette: Magyarország tőke-termelékenységi mutatója kétharmada a lengyelnek, a munkaerő felhasználás hatékonysága pedig stagnál, míg Lengyelországban 15 százalékkal nőtt egy év alatt.
Úgy vélte, Magyarországon az egyik eszköz a külföldi közvetlen tőkeberuházások elősegítése lehet, a hozzáadott értéken kellene növelni innovációval, a helyi cégeknek pedig jobban részt kellene venniük a globális értékláncban.
Mierta Capaul, a Világbank programmenedzsere elmondta: az üzleti környezetet vizsgáló jelentésük az egész világgal összehasonlítható adatokat tartalmaz, a városok egymással és a világ 187 országának városaival is összemérhetik teljesítményüket a kkv-k segítése terén.
Vittoria Alliata di Villafranca, az EB európai strukturális alapokért felelős igazgatója azt javasolta a résztvevő városoknak, hogy 2-3 év múlva újra vegyenek részt a felmérésben, mert akkor világosan látható lesz, sikerült-e a gyengeségek kijavítása vagy azok fennmaradtak. A kimutatott problémák orvoslása valóban segít, ezt mutatják a korábbi mérések is – fűzte hozzá.
Turóczy László, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságtervezésért és versenyképességért felelős helyettes államtitkára szerint a felmérés azt mutatja, javulni nemcsak jogszabályok bevezetésével vagy módosításával lehetséges, hanem például az állami intézményrendszer hatékonyságának javításával.
Kiemelte: az eredmények azt mutatják, a három vizsgált ország nagyvárosai között a magyar városok szisztematikusan és az összes területen jobban teljesítenek, mint román és bolgár társaik.
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere hangsúlyozta, hogy ugyan a város előkelő helyen végzett, mégis látható, hol kell előrelépniük, hogy még jobbak legyenek a szolgáltatásaik és vonzóbb üzleti környezetet teremtsenek.
A kiadott jelentés szerint a magyar városok erős teljesítménye ellenére még mindig szükség van fejlődésre. A megfogalmazott ajánlások között van a vállalkozások beindításának gördülékenyebbé tétele a minimum tőkebefizetés csökkentésével vagy eltörlésével, illetve az építési engedélyeknél az eljárások összevonásával.
A jelentés az elektromos áramhoz való csatlakozás gyorsítása érdekében csökkentené a tanúsítványkiadási határidőket, valamint az ingatlan nyilvántartásba vételének gördülékenyebbé tétele érdekében az ingatlan átruházására létrehozott elektronikus felületet (TakarNet) megnyitná a lakosság számára.
A regionális tanulmány az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága kérésére és finanszírozásával készült. (MTI)

The post Világbank: a magyar városok az üzleti környezet több szegmensében jobbak az uniós átlagnál appeared first on Trade magazin.

A magyar lakosság szerint az időjárás okozta nehézségek jelenthetik a legnagyobb kihívást az agráriumnak a következő években, de a technológiai korszerűsítés és az utánpótlás hiánya is komoly probléma lehet; az élelmiszeriparnak a laktóz- és gluténmentes étrend erősödésére érdemes felkészülnie a fogyasztók szerint – derül ki a K&H reprezentatív felméréséből.

Az MTI-hez kedden eljuttatott összefoglaló szerint a hazai lakosság úgy látja, hogy a szélsőséges időjárásra és a klímaváltozásra kell leginkább felkészülnie a mezőgazdaságnak a következő években.
A válaszadók súlyos gondnak tartják a megfelelő képzettségű utánpótlás hiányát is. A következő tíz évben várhatóan sok idős gazdálkodó lép ki az ágazatból, miközben a fiatal és képzett munkaerő számára nem vonzó az agrárium az alacsony jövedelmek és presztízs miatt. A magyar mezőgazdaság versenyképességének és termelési hatékonyságának növeléséhez szükség van technológiai korszerűsítésre is, ami még inkább sürgeti a képzett utánpótlást – hívta fel a figyelmet a K&H.
A kutatás eredménye alapján a speciális igényű étkezési trendeké lesz a jövő a lakosság szerint. A megkérdezettek 70 százaléka számít arra, hogy megnő az élelmiszerallergiában szenvedők és a speciális étrendet igénylők száma. A fogyasztók több mint fele, 55 százaléka a laktózmentes, 50 százaléka a gluténmentes táplálkozás erősödésére számít. A paleolit étrendről csak a lakosság harmada vélekedik így.
A fogyasztói tudatosság erősödésére is számítani lehet, a vásárlók 56 százaléka a helyi termelők termékeinek, 51 százaléka pedig a saját termelésű alapanyagok felhasználásának növekedését valószínűsíti. (MTI)

The post A jövő a speciális étkezési trendeké lehet appeared first on Trade magazin.

95 aranyérmes és a 7 nagy aranyérmes bor született a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) 2017-es Országos Borversenyén, amelyet idén Egerben rendeztek. Idén is rekord számú nevezés érkezett: 195 pincészet 628 tételét bírálta a hazai és nemzetközi szakemberekből álló zsűri. A HNT célja az „elit borszalon” létrehozása: a díjnyertes tételekből készül az a borválogatás, amellyel itthon és külföldön a magyar borokat népszerűsíti a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Magyar Turisztikai Ügynökség.

Magyarország legnagyobb hagyományokkal bíró, piaci alapokon működő borversenyét évről évre nagyobb figyelem kíséri: Az előző évhez képest idén 35%-kal több tételt neveztek, ami jól mutatja: a termelők nyitottak a szakmai értéklelésre. Az Országos Borversenyre nevezett tételek már átestek egy hegyközségi és borvidéki borversenyen, s ez a többszörös szűrő objektív megmérettetést garantál a magyar boroknak. Az alulról épülő kiválasztási rendszer és a többszöri válogatás az ágazat minden szereplője számára biztosítja az egyenlő feltételeket, egyben a legnagyobb merítéssel dolgozik Magyarország borkínálatából.

–A szőlő-borágazati stratégiában is megfogalmaztuk: emelni szükséges a bortermelés színvonalát és annak jövedelmezőségét. Ennek alapja a valós és pontos értékítélet. Az idei bormustránkkal ezt a célt kívántuk szolgálni. Ezúton is köszönöm a gazdáknak a nagyszámú nevezést. – mondta Légli Ottó, a HNT elnöke – A hegyközségi szerkezethez igazodó borminősítés rendszere évtizedes tradíció. Fontosnak tartjuk, hogy a termelők és azok szakmai közössége helyben állítsa fel azt a minőségi mércét, ami a továbblépés alapja lehet. Szeretnénk, ha a borvidékek helyi értékeikre alapoznának, ugyanakkor a helyes, pontos, objektív minősítés ismeretében pozícionálnák önmagukat, termékeiket. Azt reméljük, hogy e megmérettetés, mint a lehető legalaposabb válogatás eredménye mindenki számára etalont teremt.

Az első nemzetközi siker már meg is született Csehországban: az Oenoforum 2017 nemzetközi borversenyen a természetes édes borok kategóriagyőztese a Basilicus Tokaji 2013-as 6 puttonyos Aszúja lett, a legjobb vörösbor címet pedig a Sauska Pincészet 2012 Villányi Prémium Cabernet franc-ja nyerte el a múlt héten. A HNT a közeli külpiacok, így a Visegrádi Négyek piaca felé nyitna, ebben az évben több megjelenést is terveznek a V4-es országokban.

Érmes borok:

Ezüstérmes borok: 104

Aranyérmes borok: 95

Nagy aranyérmes borok: 7

Érmes borok összesen: 206

A kategóriák győztesei:

A legjobb fehérbor

Kincsem Kastély Szőlőbirtok – Birtokbor 2014

Legjobb rozébor

Agárdi Csóbor Pincészet – Agárdi Kékfrankos Rosé2016

Legjobb vörösbor

Szeleshát Birtok – Szeleshát Cuvée 2011

Legjobb gyöngyözőbor/habzóbor

Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet – ξ [kszí] 2016

Legjobb pezsgő

Törley Pezsgőpincészet Kft. – Törley Chardonnay Brut 2013

Legjobb édes bor

Kincsem Kastély Szőlőbirtok – Hárslevelű Késői szüret 2013

Nagydíjak

Legjobb illatos fehérbor hazai nemesítésű fajtából

Garamvári Szőlőbirtok – Balatonlellei Irsai Olivér 2016.

Legjobb Kárpát medencei nagy száraz fehérbor

Dobosi Pincészet – Bio Olasz rizling Hegybor2015.

Legjobb kékfrankosra alapozott házasítás

Thummerer Vilmos – Egri Bikavér Grand Superior Nagy-Eged 2012.

Emlékdíjak, különdíj:

Figula Mihály emlékdíj -a legjobb magyar eredetű száraz fehérbor:

Dobosi Pincészet – Bio Olasz rizling Hegybor 2015.

Gál Tibor emlékdíj– a verseny legjobb Bikavér termelője:

Thummerer Vilmos – Egri Bikavér Grand Superior Nagy-Eged 2012.

Smile Wine 2017 – a Riedel poharak magyarországi forgalmazója, a Borszer Kft. különdíja

Sauska és Társa Kft. Villányi Kadarka 2015.

The post Bemutatkozik Magyarország idei elit borszalonja appeared first on Trade magazin.

Az élelmiszerpazarlás elkerülésére figyelmeztet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) uniós támogatással megvalósuló, Maradék nélkül című programja, amelynek keretében a hatóság azt is fölméri, hogy a magyar háztartások mennyi élelmiszerhulladékot termelnek – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) kedden az MTI-vel.

A Nébih első részletes élelmiszerhulladék-felmérése szerint az EU által becsült 39 kilogrammnál jóval magasabb, 68 kilogramm az évente egy főre jutó élelmiszerhulladék mennyisége Magyarországon, ennek pedig csaknem a fele tényleges pazarlás (feleslegesen vásárolt vagy tárolási hiba miatt szemétbe került termék). Az elkerülhető élelmiszerhulladékban ételmaradékok, a sütőipari termékek, zöldségek és gyümölcsök, valamint tejtermékek fordulnak elő a leggyakrabban – tették hozzá.
A közlemény szerint az elpazarolt élelmiszerek 400-450 ezer rászoruló étkeztetését fedeznék, illetve fejenként évi 10-12 ezer forint fölösleges kiadást jelentenek.
A hivatal nemcsak a pazarlás megelőzésére, a tudatos vásárlói magatartásra figyelmeztet a “Maradék nélkül” program keretében, hanem ennek első lépéseként 100 család közreműködésével a magyarországi háztartások gyakorlatát is megvizsgálja – írták.
A Nébih szerint kevesebb, de jobb minőségű és lehetőleg magyar termékeket érdemes vásárolni, hiszen a rövidebb szállítási távolságok a környezetet is kevésbé terhelik.
Az FM arra számít, hogy a Nébih Maradék nélkül programja rövidtávon is jelentős eredményeket hozhat az élelmiszerpazarlás mérséklésében. (MTI)

The post Csökkentené az élelmiszerpazarlást a Nébih új programja appeared first on Trade magazin.

Teljes C-vitamin bevitelünket kiválthatjuk egy nemrég bemutatott magyar meggyfajtával, a Pipacs 1-el. A Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Zrt. által nemesített fajta igazi superfood: különösen magas antioxidáns- és melatonin tartalma mellett vitamin-összetételével is kiemelkedik. A 80-as években nemesített fajtát nemrégiben kezdték el újra vizsgálni különleges flavonidtartalma, a normál meggyekétől eltérő érési ciklusa miatt, és új lehetőségek merültek fel élelmiszeripari felhasználhatósága szempontjából. Sikeres piaci bevezetés esetén pedig néhány éven belül már széles körben is kapható lesz.

Magyar nemesítésű, különösen egészséges meggyfajtát mutattak be az MKSZN kutatói. A Pipacs 1 névre keresztelt gyümölcs beltartalmi vizsgálatai során kiderült: a savanykás ízű meggynek kiemelkedően magas az antioxidáns és a melatonin tartalma, tehát hazai különlegesség lehet a nálunk is egyre népszerűbb superfoodok között.

Superfoodnak az olyan élelmiszereket nevezzük, amelyek kiemelkedően magas beltartalmi értékkel bírnak: gazdagok vitaminokban, ásványi anyagokban, így jótékonyan hatnak a szervezet egészséges működésére. Népszerű superfood pl. a chia mag, a legtöbb bogyós gyümölcs, a kurkuma, de a zöld tea és bizonyos gyökerekből készült porok is. A Pipacs1 a csonthéjas és bogyós gyümölcsök között is kitűnik: antioxidáns tartalma a legtöbb gyümölcsét meghaladja.

A fajta szüretje a napokban zajlik az MKSZN telephelyein. A több évtizedes nemesítés során kialakított Pipacs 1 piaci bevezetése most kezdődött el, néhány éven belül akár már a hazai boltokban is találkozhatunk a magyar csodagyümölccsel. A Pipacs 1 ráadásul nem csupán superfood, magas melatonin tartalmának köszönhetően kozmetikai szerek alapanyaga is lehet; az élelmiszeripar mellett tehát a kozmetikai iparban is jól értékesíthető.

További információ: http://mkszn.hu/

The post Új meggyfajta válthatja ki napi C-vitamin bevitelünket appeared first on Trade magazin.

A hazai webáruházak háromnegyedének nőtt a forgalma tavaly, és csak 5 százalékuk számolt be forgalomcsökkenésről – derült ki a webáruházak készítésével foglalkozó WebShop Experts legutóbbi, tizedik webáruház-felméréséből.

Az MTI-hez kedden eljuttatott tájékoztatás szerint az interneten legjobban értékesíthető termékek listájának első három helyét idén az erotikus segédeszközök, a gyógyszerek, vitaminok, táplálékkiegészítők, valamint a mobiltelefonok és tartozékaik foglalták el.
A résztvevő webáruházakban 2016-ban 18 919 forint volt egy átlagos tranzakció értéke. A régebbi áruházakban jellemzően többet költenek a vásárlók.
A webáruházak 87 százaléka kizárólag Magyarországon értékesít.
A legelterjedtebb fizetési mód továbbra is az utánvét, a hazai online áruházak 86 százaléka biztosít ilyen lehetőséget, de 46 százalékuknál már bankkártyával is lehet fizetni. Mobil-fizetési megoldásokat viszont csak az internetes áruházak 2 százaléka biztosít.
A szállítási módok közül továbbra is a házhozszállítás vezet 87 százalékkal, de az online üzletek 71 százaléka biztosít személyes átvételi lehetőséget is. Emellett egyre népszerűbbek a köztes megoldások, a webáruházak 32 százalékánál átvehető a csomag MPL Posta Ponton, 23 százalékuknál GLS csomagponton, 17 százalékuknál pedig Pick Pack Pont átvevőhelyen is. A csomagautomaták már minden ötödik webáruháznál elérhetőek.
A webáruházak körében a Facebook az egyeduralkodó közösségi média platform, 87 százalékuk használja, miközben a második Google+-ot csak 24 százalékuk. Az Instagram 23 százalékkal feljövőben van, a harmadik legnépszerűbb az online kereskedőknél.
Egyre többen rendelkeznek mobilra optimalizált webáruházzal is, már 76 százalék az arány.
A nem reprezentatív kutatást 887 webáruház-tulajdonos részvételével, online végezték május 24. és június 5. között. (MTI)

The post A hazai webáruházak háromnegyedének nőtt a forgalma tavaly appeared first on Trade magazin.

Évi többmilliárd forint forgalmú piaca épülhet ki csak belföldön az egészséget támogató, “okos” élelmiszereknek, elsősorban a sütő- és édesipar területén a Hajdúsági Sütödék-csoport várakozásai szerint.

A cég az elmúlt tizenhét év során az úgynevezett Okos élelmiszer (Smart Food) kutatási program keretében olyan alapvető élelmiszereket fejlesztett ki, amelyek nemcsak ízletesek, hanem tudományosan igazoltan az egészséget támogató, illetve a betegségek kialakulásának kockázatát csökkentő hatásuk is van – mondta Szakács Tamás, a cég vezérigazgatója kedden sajtótájékoztatón Debrecenben.
Az első ilyen élelmiszerek, a Vitajó cipók két hónapja kerültek forgalomba, és ma már több mint ezer üzletben érhetők el. A termékeket a fogyasztók kedvezően fogadták – tette hozzá egy piackutatásra hivatkozva a vezérigazgató.
ELmondta, hogy a termékek tulajdonságainak megismertetésére kampányt indítottak, a programhoz számos vállalkozás, önkormányzat, közintézmény, óvoda csatlakozott.
A vezérigazgató közlése szerint speciális termékpalettájuk tovább bővül: a koleszterinszintet kordában tartó cipóval, valamint a funkcionális emésztési rendellenesség tüneteit enyhítő kenyérrel, illetve keksz-családdal jelennek meg a piacon.
A száz százalékban magyar tulajdonban lévő cégcsoport 450 dolgozót foglalkoztat, évente több mint 20 ezer tonna készterméket gyárt. A csoport tavalyi árbevétele 6,1 milliárd forint, eredménye 67 millió forint volt – tájékoztatta az MTI-t Szakács Tamás. (MTI)

The post Évi többmilliárdosra bővülhet az egészséget támogató sütőipari termékek piaca appeared first on Trade magazin.

Legfeljebb a jó közepes termésben reménykedhetnek az idén a gabonatermelők, de ahhoz is kellene még egy kis csapadék – mondta a Világgazdaságnak Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke. Ha így is lesz, a gazdálkodók jelentős része veszteséget számolhat el a búzatermeléssel, ugyanis az elnök szerint 8-9 tonnás hozam kellene ahhoz, hogy a jelenlegi árakon nyereséget produkáljanak. Tavaly a termelők felének hozott ráfizetést a búzatermelés, idén ez az arány 70-80 százalékos lehet.
A növekvő világpiaci készletek miatt nyomottak az árak, csökken a vetésterület.

A búzatermelés tavalyi eredményei annak fényében még elkeserítőbbek, hogy az elmúlt évben szerencsések voltak a gabonatermelők, mert jó ütemben érkezett a csapadék. Ennek köszönhetően 5,38 tonnás hektáronkénti termésátlaggal arattak, ami a KSH adatai szerint 1990 óta a legmagasabb. Ebben a szezonban azonban folyamatos volt a vízhiány. Vancsura szerint a múlt hét elejéig 200 milliméter csapadékkal esett kevesebb a szükségesnél. Emiatt idén akár 20 százalékkal csökkenhet a termés mennyisége, bár ezen azért még alakíthat az időjárás.

Az étkezési búza ára tavaly nem érte el a tonnánkénti 42 ezer forintot, idén pedig akár a 40 ezer forint alá is „becsúszik” – mondta a Világgazdaságnak a GOSZ elnöke.

A hosszabb ideje növekvő világpiaci készletek miatti nyomott árak meglátszanak a vetésterületeken is. A búzáé általában egymillió hektár körüli, de hosszabb távon csökkenő tendenciát mutat – nemcsak Magyarországon, hanem világszerte. A GOSZ adatai szerint idén egymillió hektárnál kisebb területről aratnak búzát Magyarországon.

Az is nagy problémát jelent a magyar gabonatermesztőknek, hogy a piac nem fizeti meg a minőséget, alig van árkülönbség az étkezési és a takarmánybúza között. Ezért a termelők inkább a biztosan nagyobb hozamú, de gyengébb minőségű fajtákat választják – állítja Vancsura. Emiatt visszaszorultak a vetésszerkezetben a jobb minőséget adó magyar fajták.

A búzaterület csökkenése egyben azt is jelenti, hogy a kukorica stabilan 1 millió hektár felett kerül a földekre. Az igazi előretörés azonban a napraforgó vetésterületében tapasztalható, amely a 2000-es évek eleje óta megduplázódott. Vancsura szerint ez annak is köszönhető, hogy szárazság idején a napraforgó a „legagresszívabb növény, amely még a minimális mennyiségű vizet is ki tudja nyerni a talajból”. Ráadásul a napraforgó-termelők várhatóan az idén is nyereséget tehetnek zsebre, annak ellenére, hogy az utóbbi tíz napban 7-8 százalékkal csökkent az ár. (vg.hu)

The post Nyomott árakra számít a GOSZ a búzapiacon appeared first on Trade magazin.

A napozószerek forgalma mennyiségben 10 százalékkal, értékben 1 százalékkal nőtt 2016. júniusa és 2017. májusa között az előző év azonos időszakához képest a Nielsen piackutató adatai szerint.

A társaság által vizsgált kereskedelmi láncoknál az eladás értékben megközelítette a kétmilliárd forintot, ami mennyiségben közel 200 ezer liter napozóterméket jelent. Az eladások több mint harmada sajátmárkás termék volt.
A nemzetközi kereskedelmi láncok több mint egymillió flakonnyi napvédő, illetve napozás utáni terméket értékesítettek 2016. június és 2017. májusa között, 4 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában – ismertették.
A napozáskor használatos termékek piaca változatlan, ugyanakkor a napozás utáni szereké jelentősen nőtt. Feltörekvő szegmens még az önbarnító napozószereké, de a gyermekeknek és babáknak való fényvédő termékek piaca is bővült.
A forgalom közel háromnegyedét a napkrémek tették ki, állag alapján a krémek és a napvédő spray-k fogytak a legjobban – tették hozzá.
A Nielsen adataiból az is kiderült, hogy a megvásárolt termékek közel fele magas fényvédelmet nyújtó, 30-50 faktoros volt. Az alacsony, 6 faktor alatti termékek iránti kereslet mind mennyiségben, mind értékben jelentősen visszaesett a vizsgált időszakban.
A kiszerelések közül a 200 milliliteres termékek voltak népszerűek – közölte a Nielsen. (MTI)

The post Nielsen: 10 százalékkal nőtt a napozószerek forgalma appeared first on Trade magazin.

Felvidéki magyar kistermelőket és vásárlóikat megszólító online piacteret, és egy ingyenes hirdetői oldalt is indított a helyi magyar őstermelők segítése, illetve a közösségen belüli kereskedelem megkönnyítése érdekében a Libertate polgári társulás – tájékoztatta az MTI-t a szervezet.

A szervezet a kulturális és közéleti programok szervezése mellett, a felvidéki magyarság gazdasági gyarapodását célzó eszközökkel is segíti a helyi közösség megerősödését.

Elsőként a felvidéki magyar vállalkozásokat összegyűjtő, és azok elérhetőségeit és profiljait röviden bemutató honlapot indítottak a www.szolgaltatas.sk címen. Ezt követte, a www.haztaji.sk , amely egy felvidéki magyar őstermelőket kiszolgáló, ingyenes online piactér. A szervezet célja az volt, hogy összekösse a kiváló minőségű alapanyagokat kínáló helyi magyar gazdálkodókat a háztáji termékek iránt érdeklődőkkel. Az elképzelés azzal is számol, hogy alapul szolgálhat a termelő és a vásárló közti, közvetlen, hosszú távon működő bizalmi kapcsolat kiépítéséhez.
“A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vásárlók keresik a magasabb értéket képviselő háztáji termékeket, de sokan nem is tudják, hogy a közelükben milyen kiváló termelők vannak, és pont ebben segít a háztáji.sk” – mondta kezdeményezésükről Németh Róbert a Libertate polgári társulás elnöke.
A szervezet legújabb projektje, a www.termek.sk honlapon érhető el. “A termék.sk-tól azt várjuk, hogy élő adatbázisként szolgálja a felvidéki magyarokat, online térként, ahol bárki kínálhat használt vagy akár új terméket is, és mindezt ingyenesen” – mondta Németh Róbert, hozzátéve: kezdeményezésükkel a magánszemélyek mellett a vállalkozókat is szeretnék megszólítani. (Starovic Tibor, MTI)

The post Online piactér és ingyenes hirdetőoldal segíti a felvidéki magyar kistermelőket appeared first on Trade magazin.