Franco Nero olasz filmsztár lesz a díszvendég a XXI. Egri Bikavér Ünnepen, amelyet július 6. és 9. között rendeznek meg a hevesi megyeszékhelyen – jelentette be a rendezvényt beharangozó csütörtöki sajtótájékoztatón a térség országgyűlési képviselője.

Nyitrai Zsolt elmondta, hogy Franco Nero a tervek szerint július 6-án, csütörtökön érkezik meg a hevesi megyeszékhelyre, és másnap – az 1552-es ostromra is emlékezve – 15 óra 52 perckor nyitja meg hivatalosan a fesztivált.
A képviselő azt mondta: fontosnak tartják, hogy minél több ismert személyiség népszerűsítse a 2023-as Európa kulturális fővárosa címre aspiráló város rendezvényeit. Franco Nero jól illik ebbe az elképzelésbe – tette hozzá.
Nyitrai Zsolt közölte: az olasz sztár Koltai Lajos operatőr-rendezővel is találkozik, és mindketten szerepelnek majd egy Egert népszerűsítő filmben.
Habis László, a város polgármestere hangsúlyozta, hogy intenzív munka folyik a kulturális fővárosi pályázat összeállítása érdekében, amelyben Koltai Lajos igen fontos szerepet játszik.
A borfesztiválról Pál Sándor, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke elmondta: harminc borászat száznál is több borával, közöttük bikavérekkel, egri csillagokkal és rozékkal várják a közönséget. Lesznek superior és grand superior borok is. A gasztronómiai kínálatot pedig 16 étterem, közöttük egy hajdúszoboszlói és egy budapesti biztosítja.
Pál Sándor közölte: idén is díszvendége lesz a rendezvénynek a Tokaji Borvidék, amelynek vendégségét az egriek a tokajiak őszi szüreti rendezvényén viszonozzák.
Thummerer Vilmos többszörös díjnyertes borász az Egri Bikavér márciusi hungarikummá nyilvánítására utalva úgy fogalmazott, hogy a rang kötelez: az eddigieknél még jobban kell ügyelni arra, hogy akármilyen bor ne kerülhessen piacra bikavér néven. (MTI)

The post Franco Nero lesz az Egri Bikavér Ünnep díszvendége appeared first on Trade magazin.

A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 393 ezer volt március-májusban, 79 ezerrel több, mint egy évvel korábban, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,6 százalékponttal, 67,6 százalékra emelkedett – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 108 ezerrel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 22 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké pedig 7 ezerrel csökkent.
A foglalkoztatottak létszáma 1,8 százalékkal volt magasabb március-májusban, mint egy évvel korábban.
A foglalkoztatottak közül 4 millió 347 ezren tartoztak a 15-64 évesek közé. A 15-64 éves foglalkoztatott férfiak száma 1,9 százalékkal 2 millió 367 ezerre bővült, foglalkoztatási rátájuk 1,8 százalékponttal 74,4 százalékra nőtt. A 15-64 éves foglalkoztatott nők száma 1,4 százalékkal 1 millió 980 ezerre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 1,4 százalékponttal 61,0 százalékra javult.
A 15-24 éves foglalkoztatottak létszáma 297 ezer volt, foglalkoztatási arányuk 1,4 százalékponttal 28,3 százalékra nőtt március-májusban az egy évvel korábbihoz képest.
A legjobb munkavállalási korú, 25-54 éves, valamint az idősebb, 55-64 éves korosztályba tartozó foglalkoztatottak száma egyaránt emelkedett, előbbiek foglalkoztatási rátája 1,4 százalékponttal 83,3 százalékra, utóbbiaké szintén 1,4 százalékponttal 50,8 százalékra.
A 20-64 éves korcsoportban – amelyre az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki – a foglalkoztatási ráta 1,7 százalékponttal 72,7 százalékra nőtt. Ebben a korcsoportban a foglalkoztatási ráta a férfiaknál 80,1, a nőknél 65,4 százalék. (MTI)

The post KSH: nőtt a foglalkoztatottak száma appeared first on Trade magazin.

Az Országos Borversenyen elért eredmények egyre inkább kamatoznak a mindennapokban, értékük van az üzleti tárgyalásokon – mondta Kiss Eliza, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) kiemelt borászati feladatokért felelős miniszteri biztosa a 38. Országos Borverseny díjkiosztóján Budapesten.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa idei megmérettetésére rekordszámú nevezés érkezett, a hazai és nemzetközi szakemberekből álló zsűri 195 pincészet 628 tételét bírálta. Az arany- és nagyarany érmek mellett 104 ezüstérmet adtak át, bronzérmet ezúttal nem osztottak ki.
A díjátadón Kiss Eliza hangsúlyozta: a magyar borágazat csak együttes cselekvéssel, közös akarattal fejlődhet tovább, ezért az eltérő véleményeket közös nevezőre kell hozni, hogy a magyar borok bel- és külföldön az eddiginél is piacképesebbek legyenek.
Gál Péter, a szaktárca eredetvédelemért felelős államtitkára úgy vélte, a kedvezőbb piaci pozíciók elérése érdekében a földrajzi árujelzőkben rejlő lehetőségeket is az eddiginél jobban ki kell használni.
Légli Ottó, a HNT elnöke szerint a bormustra fontos abból a szempontból is, hogy megmutatja, kinek miben kell még javítani a munkáján. Erre a visszajelzésre pedig mindenkinek szüksége van – tette hozzá.
Az Országos Borverseny célja az “elit borszalon” létrehozása: a díjnyertes tételekből készül az a borválogatás, amellyel itthon és külföldön a magyar borokat népszerűsíti a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Magyar Turisztikai Ügynökség. Az első nemzetközi siker már meg is született Csehországban: az Oenoforum 2017 nemzetközi borversenyen a természetes édes borok kategóriagyőztese a Basilicus Tokaji 2013-as 6 puttonyos Aszúja lett, a legjobb vörösbor címet pedig a Sauska Pincészet 2012 Villányi Prémium Cabernet franc-ja nyerte el a múlt héten.
A HNT a közeli külpiacok, így a Visegrádi Négyek felé is nyitna, az idén több megjelenést is terveznek a V4-es országokban – közölte az MTI-vel Brazsil Dávid, a HNT főtitkára. (MTI)

The post FM: a borverseny eredményei a mindannapokban is kamatoznak appeared first on Trade magazin.

A Raiffeisen Bank elemzői felfelé módosították az idei GDP-növekedési várakozásukat, 2017-re a gazdasági növekedés várható ütemét 3,8 százalékra növelték a korábbi 3,2 százalékról – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a pénzintézet szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Közölte: a Raiffeisen elemzőit meglepték az idei első negyedéves statisztikai adatok, főleg az ipar bővülésére, illetve a beruházások alakulására vonatkozó számok. Hozzátette, az első negyedévhez képest mind a lakossági, mind a kormányzati fogyasztás erősödésére számítanak a második fél évben a bank szakértői.
Kiemelte: az idei átlagos inflációt 2,6 százalékra prognosztizálják, az infláció a második fél évben 3 százalék fölé emelkedhet.
Török Zoltán rámutatott: a bankközi kamatok idén a bank elemzői szerint a mostani rekordalacsony szinten maradnak, a forint euróárfolyama egész évben a 310-es szint közelében marad.
Kifejtette: a lakossági fogyasztás az első negyedévben elmaradt a pénzintézet elemzőinek várakozásaitól, de arra számítanak, hogy a második fél évben jelentősen erősödik a háztartások fogyasztása.
Kérdésre elmondta: véleményük szerint a munkaerőpiac tartalékai kimerültek, a vállalkozások az élőmunkát egyre inkább a modern technikával, technológiával helyettesítik. Úgy vélte: a közmunkában résztvevők bizonyos része hosszabb távon átterelhető a versenyszférába, illetve a környező országokból, a balkáni államokból lehetne még behozni, “importálni” dolgozókat a belföldi munkaerőpiacra.
A Raiffeisen elemzői szerint az olajárak a csökkenő kereslet hatására hosszabb távon is az 50 dollár körüli szinten maradnak. (MTI)

The post A Raiffeisen elemzői 3,8 százalékra emelték az idei növekedési előrejelzésüket appeared first on Trade magazin.

Egy-egy aszályos év csak a kukoricatermelést tekintve 100 milliárd forint kárt tud okozni, a helyzet megoldása érdekében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) június 1-től visszavonásig tartós vízhiányos időszak kihirdetését kérte Pintér Sándor belügyminisztertől – mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke szerdán az M1 aktuális csatornán.

Közölte, ha a belügyminiszter kihirdeti a tartós vízhiányos időszakot, akkor a gazdáknak az öntözéshez használt víz után nem kell kifizetniük az úgynevezett vízkészlet-járulékot. Az öntözés főként a magas hozzáadott értékkel rendelkező kultúráknál fontos, ilyen például a csemege kukorica, a vetőmagok és a rizstermesztés – tette hozzá.
Győrffy Balázs példaként említette, hogy Magyarországon egy aszályos évben 6-6,5 millió tonna kukorica terem, amikor azonban az időjárás kedvező, akkor 9 millió tonna is teremhet.
Kiemelte: a vidékfejlesztési programban 50 milliárd forint áll rendelkezésre öntözésre. (MTI)

The post Agrárkamara: az aszály 100 milliárd forintos kárt tud okozni a kukoricatermelésben appeared first on Trade magazin.

Kizárólag magyar dinnye érkezik a Lidl raktáraiba szerdától, egészen a belföldi dinnyeszezon végéig – közölte az áruházlánc szerdán az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint az áruházlánc már ötödik éve részesíti előnyben a magyar termelőket, tavaly 8388 tonna magyar dinnyét adott el, 20 százalékkal többet, mint 2015-ben, 5788 tonnát Magyarországon, 2600 tonnát külföldön értékesített.
A Lidl Magyarország stratégiai megfontolásból a dinnyeszezonban évek óta 100 százalékban magyar beszállítókkal dolgozik, akiknek az áruházlánc külpiacain is lehetőségük van áruik értékesítésére – idézi az közlemény Tőzsér Juditot, a társaság vállalati kommunikációs vezetőjét. (MTI)

The post Kizárólag magyar dinnye érkezik szerdától a Lidlbe appeared first on Trade magazin.

Az étel- és italautomaták felügyeleti egységének támogatásáról szóló NGM rendelettervezet szerint a kormány felügyeleti egységenként 120 ezer forint támogatást ad az úgynevezett automata felügyeleti egység beszerzéséhez az élelmiszer-automásoknak – tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-t.

A szaktárca közleményében ismerteti: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési tapasztalatai szerint a gépek jelentős része az adók megfizetése nélkül üzemel, ezért szükséges az automata felügyeleti egység, amelynek segítségével az adóhivatal éppúgy nyomon tudja követni az étel- és italautomaták forgalmát, mint a pénztárgépekét.
A szektor fehérítésének utolsó állomása az automaták felügyeleti egységgel történő ellátása, amely egy hatóságilag vizsgált és engedélyezett műszaki berendezés. Ezzel a lépéssel – a trükközések elkerülése és kizárása érdekében – a kormány megvédi a szektor tisztességes vállalkozóit a bevételeltitkolást üzletvitelszerűen alkalmazó adócsalóktól.
A tárca emlékeztet: már az első lépésben bevezetett regisztráció is fehérítette a szektort, ennek köszönhetően a nem legálisan működő étel- és italautomaták majd 20 százalékát (mintegy 5 ezret) még 2015-ben leszerelték az üzemeltetők.
A rendelettervezetet június 28-tól három napon keresztül bárki véleményezheti. (MTI)

The post A kormány támogatást ad az ételautomatásoknak appeared first on Trade magazin.

A szélsőséges időjárás okozta károk miatt 10-20 százalékkal kevesebb gabona terem, mintegy 4 millió tonna búzára lehet számítani a tavalyi 4,9 millió tonna után, de az ország kenyérgabona-ellátására, vetőmagra, exportra, illetve takarmányozásra megfelelő mennyiség áll rendelkezésre – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az M1 aktuális csatornán szerdán.

Hozzátette, a teljes mérleget az aratás befejezése után tudják majd megvonni.
A szaktárca vezetője felhívta a figyelmet: a kárenyhítési rendszert gyakorlatilag valamennyi kárra, például aszályra, jégesőre, viharkárra, belvíz- vagy árvízkárra igénybe lehet venni, ha 30 százalékos vagy ennél nagyobb volt a terméskiesés.
A rendszer több éve működik, 27 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre, ami döntően a rendszerbe belépett termelők befizetésén alapul, az állam pedig kiegészíti – fejtette ki.
Megváltozott az időjárás, és a rendkívül szélsőséges természeti körülményekre nem lehet felkészülni, ezért is van szükség a kárenyhítési rendszerre, amelynek fejlesztésén folyamatosan dolgozik a szaktárca – közölte Fazekas Sándor.
A földművelésügyi miniszter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerdán szintén felhívta a figyelmet az agrárkár-enyhítési rendszer fontosságára, azt mondta, hogy a tavaszi-nyári károk összesen mintegy 100 ezer hektárt érintettek, a kárigényt a kárenyhítési rendszer kezelni tudja. (MTI)

The post Kevesebb búza terem, de biztosított az ellátás appeared first on Trade magazin.

Az idén várhatóan 1,8 millió tonnányi zöldséget lehet betakarítani az országban, mintegy 100 ezer tonnával többet, mint tavaly – mondta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke szerdán az MTI-nek.

Ledó Ferenc közölte: a hajtatott növények termőterülete 2017-ben mintegy 3600 hektár, hasonló a 2016. évihez. A szabadföldi zöldségek termőterülete az idén valamelyest meghaladja a tavalyit, a múlt évi 76 ezer hektár helyett az idén mintegy 80 ezer hektár területen termelnek szabadföldön zöldséget.
A hajtatott zöldségek közül a hidegtűrő növények – a káposzta- és salátafélék, valamint a retek – termesztése május közepére befejeződött. A piac kiegyensúlyozott volt, a termelést nem nehezítette időjárási, növényvédelmi probléma, a termelői árak is jobbak voltak, mint az elmúlt években.
A melegigényes növények – a paprika, a paradicsom, az uborka – esetében a nagyon korai (fűtött) termesztést megviselte a rendkívül hideg január és február. Így a szedés a szokásosnál 2-3 héttel később indult, április közepén. A termelői árak az év elejétől április végéig magasabbak voltak, majd azóta alacsonyabbak a tavalyinál.
Június elejétől nagy mennyiségben jelent meg a piacokon a hidegfóliában termelt tölteni való (tv) paprika, majd június közepétől elindult a kápia paprika szedése is. A technológiai fejlesztéseknek köszönhetően nagyobbak a hozamok, jobb a minőség, mint az elmúlt években.
A szabadföldi zöldségek közül a zöldborsó betakarítása a vége felé közeledik, közel 80 ezer tonnát gyűjtenek be. Az öntözetlen területeken az aszály okoz némi terméskiesést, a kánikula pedig a minőségre gyakorol negatív hatást.
A többi zöldségfaj esetében az állományok szépen fejlődnek, ám az aszály és kánikula néhány termőtájon már most gondot jelent. Több kultúránál a korai fajták betakarítása elkezdődött. A káposztafélékből, áttelelő vöröshagymából, fokhagymából, salátából, gyökérzöldségekből és étkezési csemegekukoricából folyamatos az ellátás a piacokon, az árak a tavalyi árakhoz hasonlóan alakulnak.
A görögdinnye tömeges szedése várhatóan a jövő héten kezdődik, 5-10 nappal korábban, mint tavaly. A sárgadinnye szedése fólia alól már június elején megindult, a termés nagy részét a hazai piacokon értékesítik.
Ledó Ferenc elmondása szerint az ágazat elsődleges – alapanyagáron mért – kibocsátása a tavalyihoz hasonló, 260-280 milliárd forint lesz várhatóan. A másodlagos kibocsátás – a feldolgozott terméket és a hozzáadott-értéket is számítva – eléri a 750-780 milliárd forintot.
A zöldség ágazat termelése fele-fele arányban kerül a friss termékek piacára és feldolgozó iparhoz. Az export friss termékeknél 20, a feldolgozottaknál pedig mintegy 75 százalék – ismertette az elnök. (MTI)

The post FruitVeB: 1,8 millió tonna zöldséget lehet betakarítani az idén appeared first on Trade magazin.

A Vasarely Múzeum is csatlakozik idén a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Borszerda elnevezésű programsorozatához, melyet ebben az évben is júliusban, ám ezúttal már részben az óbudai társmúzeumban tartanak meg.

Az idei Borszerdák tematikus keretét a színek adják szerda esténként. Négy szerda, négy szín, négy előadás a festészetről: a vörös bódító árnyalatairól Munkácsy kapcsán, az üde zöld szín térhódításáról az impresszionizmus korában, a sárgához kapcsolódó legkülönfélébb képzettársításokról és a kék 20. század képzőművészetében betöltött szerepéről. Mindezek mellé ezen a nyáron négy, nők vezette pincészet boraival ismerkedhetnek meg az érdeklődők – közölte az MTI-vel csütörtökön a Nemzeti Galéria.
A sorozat a Bódító vörös esttel indul július 5-én az MNG-ben. Krasznai Réka, a nemrég újrarendezett 19. századi kiállítás kurátora tart előadást a vörös bódító árnyalatairól Munkácsy Mihály művészete kapcsán, az este tárlatvezetései pedig az állandó kiállítások mesterműveire összpontosítanak.
Az idei első Borszerdán egy nemrég indult Szent György-hegyi pincészettel (Badacsonyi borvidék), az Ujvári Vivien által vezetett Ujvári pincészet boraival lehet megismerkedni, miközben az Urbán Orsi Quartett lép fel.
A Vasarely Múzeum a július 12-i Borszerdának ad otthont, Kék poézis címmel. Bellák Gábor művészettörténész a 20. század festészetét tekinti át Picasso kék korszakától Vasarely kék képeiig, a gyűjteménnyel pedig angol és magyar nyelvű vezetések ismertetik meg a látogatókat.
Az est vendége a badacsonyörsi Folly Arborétum és Borászat, valamint Dennert Árpád szaxofonművész lesznek.
Őrült sárga címmel várják az MNG-be július harmadik szerdáján a látogatókat, akik több tárlatvezetésen és Halász Rita jóvoltából kulturális kalandozáson vehetnek részt a középkortól a kortársig; fókuszban végig a sárga színnel.
A villányi borvidékről érkezik a Vylyan Pincészet, míg fellépőként a Jármai Edit Quartettet hívták meg a szervezők.
A Borszerdák a július 26-i Üde zöld esttel zárulnak: Gimesy Péter “Zöldebbre még zöldebbre” – Tanácsok a tájfestészethez címmel tart előadást az MNG-ben, emellett tárlatvezetések, a móri/somlói Csetvei Pincészet borai és a Hot Club of Hungary zenéje várják a látogatókat. (MTI)

The post Borszerdák az MNG-ben és a Vasarely Múzeumban appeared first on Trade magazin.

Eddig mintegy 1,8 milliárd forint tagdíjat fizettek be a tagok a Nemzeti Agrárgazdasági Kararának (NAK) az idei tagdíjbevallásaik alapján – mondta a NAK főigazgatója csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

Darabos Tamás közölte: a tagdíj-bevallási időszak június 1-jén kezdődött és július 15-én ér véget, az elkövetkező két hétben még több mint 400 ezer bevallást várnak. A tagdíj-befizetés határideje pedig július 31. A főigazgató úgy kalkulál, hogy a befizetési hajlandóság eléri majd a 99 százalékot, és mintegy 4,2 milliárd forintot tesz ki az idén. Ez a NAK bevételeinek csaknem 50 százalékát jelenti, ugyanis a köztestület bevétele éves szinten 10-11 milliárd forint – mondta.
A főigazgató elmondta, a tagdíjak bevallása rendben zajlik, ugyanis eddig mintegy 50 ezren adták be, s a tapasztalatok szerint a tagok döntő része az utolsó három napra hagyja ezt a kötelezettséget. A NAK ügyfélszolgálatának forgalma megsokszorozódott.
Darabos Tamás kiemelte: az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében nem kell bevallást tenniük a földműves tagoknak, illetve azoknak a kizárólag őstermelőként tevékenykedő kamarai tagoknak, akiknek az előző évi árbevételük nem érte el a 600 ezer forintot, és semmilyen, a NAK alapszabályában foglalt kedvezménnyel nem kívánnak élni. Esetükben elégséges, ha a NAK által postai úton megküldött csekken megfizetik a 2000 forint tagdíjat. A NAK előzetes adatai alapján ők mintegy 200 ezren vannak.
A főigazgató jelezte: az igénybe vehető tagdíjkedvezmények idén tovább bővültek. Azok a tagok, akiknek agrárgazdasági tevékenységből származó nettó árbevétele nem éri el a teljes árbevételének 33 százalékát (külön kérelem esetén 50 százalékát), kérhetik, hogy a tagdíjfizetési osztályba sorolás csak az agrárgazdasági tevékenységből származó árbevétel alapján történjen. A változás jelentős, mivel ez korábban 20, külön kérelem esetén 25 százalék volt. Azok a tagok pedig, akik már nem folytatnak agrártevékenységet, egyéves tagdíjuk megfizetése mellett kérhetik tagságuk törlését.
A notórius nem fizető agrárkamarai tagok mintegy 2600-an vannak, tőlük a tagdíjbehajtást a NAK a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) kérte, tagdíjtartozásuk mintegy 1,2 milliárd forint – mondta Darabos Tamás. (MTI)

The post Agrárkamara: eddig mintegy 1,8 milliárd forint tagdíjat fizettek be a tagok a NAK-nak appeared first on Trade magazin.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérésének adatai szerint jelentős a belső migráció az országban, és az emberek oda vándorolnak, ahol jobb az élet minősége, jobban lehet keresni. A jövedelemtöbblet pedig kimagasló Budapest, Győr, Kecskemét és Székesfehérvár környékén, tehát jellemzően ott, ahová a vándorlás irányult az elmúlt években.

A GKI felmérésében, amelyet csütörtökön juttatott el az MTI-hez, ismertette: a lakosság számának változását a természetes szaporodás és fogyás, a belföldi oda- és elvándorlás, valamint a ki- és bevándorlás alakítja. Ezen belül az oda- és elvándorlás súlya meghatározó.
A teljes keleti és déli országrész településeit (leszámítva Szegedet, Debrecent és agglomerációit) elvándorlás, míg Budapest, Győr, Sopron és a környezetükben lévő településeket odavándorlás jellemzi. Tehát a lakosság jellemzően északnyugat felé mozog, aminek fő magyarázó tényezői a munkalehetőségek és a bérek közötti különbségek. Kutatásukban csak az 500-nál több lakosú településeket vizsgálták.
A 2007 és 2015 közötti belföldi elvándorlást vizsgálva kimutatták: a települések 2015-ös lakosságszámához viszonyítva 318 településen 10 százaléknál nagyobb az elvándorlás (71 ezer ember költözött el). 3-10 százalék közötti volt a csökkenés 846 településen (ez 145 ezer embert jelent). Ugyanakkor 3-10 százalék közötti belső vándorlási többlet volt 225 településen (plusz 147 ezer ember) és 10 százalék feletti többlet 134 települése (plusz 96 ezer lakos).
A GKI hangsúlyozta: az, hogy egy települést inkább az elvándorlás vagy a betelepülés jellemez, nagyban függ a környezettől, a kínált szolgáltatásoktól és a megélhetési lehetőségektől. Kimagasló szerepe van a munkahelyek meglétének, hogy van-e igény új munkaerőre, illetve az elérhető jövedelmeknek.
Közölték: 2009 és 2015 között 368 településen csökkentek (77 ezer forinttal reálértéken), legrosszabb esetben 25 százaléknál nagyobb mértékben, míg 96 településen stagnáltak az egy bevallóra jutó reáljövedelmek. Több mint ezer településen enyhe (144 ezer forint reálértéken), míg 166 településen érezhető, évi 4 százalék feletti növekedés volt (424 ezer forint reálértéken). Ugyanakkor 38 településen több mint évi 10 százalékkal emelkedtek az átlag reáljövedelmek.
A GKI összegzése szerint a jövedelemtöbblet kimagasló volt Budapest, Győr, Kecskemét és Székesfehérvár környékén. Vagyis jellemzően ott, ahová a vándorlási többlet irányult, tehát “az emberek oda vándorolnak, ahol jobb az élet minősége és jobban lehet keresni”.
Felhívták a figyelmet: mindez annak ellenére történik, hogy az Európai Unió forrásai 13 ezer milliárd forint fejlesztést eredményeztek országosan, viszonylag egyenletes területi eloszlásban. (MTI)

The post GKI: jelentős a belső migráció appeared first on Trade magazin.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság (Nébih) 15 import szójaital ellenőrzésénél csupán jelölési problémákat talált.

A Nébih csütörtöki közleménye szerint a Szupermenta termékteszt keretében vizsgálták többek között a fehérje- és génmódosított organizmus (GMO), a vitamin- és a kalciumtartalmat.
A tápértékjelölésen feltüntetett fehérjetartalom minden esetben megfelelt a laboratóriumban mértnek és GMO-t sem találtak, de a termékek kétharmadánál kifogásolhatóak a jelölések. A tárolási feltételek, a magyar nyelvű címkék és a tápértékjelölések hibái miatt a Nébih figyelmeztette a gyártókat és kötelezte őket a jelölési hiányosságok kijavítására.
A tájékoztatás szerint a növényi italok tejpótlóként fogyaszthatóak tejfehérje-allergia vagy laktózintolerancia esetén, ezért a hatóság a glutén- és laktóztartalmat is vizsgálta, de e szempontból sem találtak hibás terméket. A termékek teljes mértékben növényi alapanyagúak voltak. (MTI)

The post Jelölési hiányosságokat talált a Nébih a szójaitalok csomagolásán appeared first on Trade magazin.

A Zwack Unicum Nyrt. belföldi értékesítésből származó nettó árbevétele 16,5 százalékkal nőtt a 2016-2017-es üzleti évben az előző évihez képest, így a tavalyi 11,03 milliárd forint után idén 12,85 milliárd forint árbevételt ért el. A cég export árbevétele 1,42 milliárd forint volt, ami gyakorlatilag azonos az egy évvel ezelőttivel – közölte a társaság az éves rendes közgyűlését követően az MTI-vel.

A közlemény szerint a negyedik negyedévben 4,6 százalékkal emelkedett a társaság belföldi értékesítésből származó nettó árbevétele.
A Zwack nemzetközi pénzügyi jelentési szabványok (IFRS) szerinti adózott eredménye meghaladta a 2,24 milliárd forintot, amely 32,7 százalékkal magasabb az 1,69 milliárd forintos bázisnál.
A közlemény szerint a 2016. április 1-től idén március végéig tartó üzleti év eredményességét segítette az is, hogy 2017. januártól módosult a népegészségügyi termékadóról (neta) szóló törvény és az új szabályozás értelmében az idei évtől a szeszesitalok eddiginél szélesebb körére terjed ki a neta. Így a cég kereskedelmi partnerei, elsősorban a nagykereskedések jelentős előrehozott vásárlásokat hajtottak végre.
A belföldi értékesítésen belül a saját termelésű termékek teljes éves nettó árbevétele 16,2 százalékkal nőtt a bázishoz képest. A belföldi prémium árbevétel 1,1 százalékkal, míg a minőségi termékek nettó árbevétele 57,3 százalékkal bővült.
Az nyrt. export árbevétele 2,5 százalékkal nőtt, ugyanakkor a pálinka export jelentősen (31 százalékkal) visszaesett, elsősorban az Egyesült Államokban és Németországban. Az export Olaszországban az előző évi szinten maradt, a román piacon 33 százalékkal emelkedett – derül ki a jelentésből.
Kiemelték: a személyi jellegű ráfordítások 104 millió forinttal, 4,1 százalékkal nőttek, ugyanis a társaság az üzleti év elején 3,8 százalékos átlagos bérfejlesztést hajtott végre, valamint nőtt a cégnél foglalkoztatott munkavállalók létszáma is.
A közgyűlés döntése alapján a társaság több mint 2,13 milliárd forint osztalékot fizet, amely a névértékre vetítve 105 százalékos osztalékszint. Az osztalék részvényarányos kifizetése július 20-án kezdődik. A nagyobb adózott eredmény magasabb osztalék kifizetését teszi lehetővé, az igazgatóság javaslatára idén részvényenként 1050 forintot fizetnek majd, szemben a tavaly részvényenként fizetett 850 forinttal. Idén azonban a társaság nem a teljes adózott eredményt fizeti ki osztalék formájában, mert figyelembe veszik a technológiai korszerűsítés nagyobb finanszírozási szükségletét – olvasható a jelentésben. (MTI)

The post Nőtt a Zwack árbevétele appeared first on Trade magazin.

Öt nappal meghosszabbította a Tesco a nevezési határidőt „Ön választ, mi segítünk” pályázatára, amire így 2017. július 5-én 17.00 óráig várják a civil szervezetek, valamint a nem bejegyzett szervezetként működő, értékes közösségi munkát végző csoportok jelentkezését.

Az áruházlánc pályázatán olyan közösségépítő, környezetszépítő programok megvalósításához nyerhetnek egyenként 400 000 forintos támogatást a jelentkezők, melyek a helyi közösség életének egyszerűbbé tételét, környezetük élhetőbbé válását, az élelmiszer-pazarlás csökkentését, vagy épp az egészséges életmód kialakítását, fenntartását segítik elő. A pályázók országosan 63 körzetben nevezhetnek, a program végén pedig összesen 63 program nyerheti el a támogatást.

A részletes pályázati kiírást, valamint a kezdeményezéssel kapcsolatos további információkat a www.tesco.hu/kozosseg weboldalon olvashatja.

The post Tovább lehet jelentkezni a Tesco „Ön választ, mi segítünk” programjára appeared first on Trade magazin.

Júniusban jelenik meg a boltokban és szórakozóhelyeken az új Coca-Cola zero Cherry. A több országban már sikeres cukormentes variánssal a vállalat a cukorbevitel-szabályozásban szeretné segíteni a fogyasztóit.

A Coca-Cola zero Cherry összetétele jelentősen eltér a korábban megszokott, cukorral készült verziótól: a recept az elmúlt 20 év fejlesztéseit felhasználó, új Coca-Cola zero-ra épül. Ennek az új formulának köszönhetően cukor nélkül hozza a megszokott, egyedülálló ízt. A termék a Coca-Cola Cherry-t váltja a portfólióban.

„Örömmel tapasztaljuk, hogy évről-évre népszerűbbek a cukormentes Coca-Cola termékek a magyar fogyasztók körében. Ezért is döntöttünk úgy, hogy a nemzetközi szinten már nagyon népszerű Coca-Cola zero Cherry-t itthon is bevezetjük. Bízunk benne, hogy a teljesen cukor- és kalóriamentes verzió sokat segít majd a fogyasztóinknak a cukorbevitelük szabályozásban” – mondta az új termékkel kapcsolatban Méhler Krisztina, a Coca-Cola senior brand managere.

A Coca-Cola „Egy márka” stratégiájának megfelelően a különböző variánsok mind megkapják az ikonikus piros Coca-Cola kört a csomagolásukon, így a zero Cherry is illeszkedik majd az egységes márkába. A fogyasztók mostantól – az elnevezés mellett – a megszokott, lila színű kupakról, a címke lila csíkjáról és a logo alatt elhelyezett cseresznyéről ismerhetik meg a gyümölcsös ízű verziót.

The post Cukormentes lesz a Coca-Cola Cherry appeared first on Trade magazin.

A hétvégén kezdik szedni a dinnyét a Békés megyei Medgyesegyháza dinnyetermelői, az MTI által megkérdezett gazdák jó szezonra számítanak, de keveslik a felvásárlási árakat.

A 13 hektáron termesztő, 40 éve dinnyével foglalkozó Cseh György az MTI-nek elmondta: az elmúlt egy hónap időjárása kedvezett a szabadföldön termesztett görögdinnyének, amely várhatóan kiváló minőségű lesz. A gazda hektáronként 50 tonnás átlagtermésre számít, amelynek nagyobb részét egy-két kereskedőnek adja el, akik a belföldi piacon értékesítik a terményt.
A telephelyen gépekkel is csomagolják a dinnyét, így egy részét közvetlenül az áruházláncoknak adják el. A magnélküli dinnyét főként a skandináv államokba és Németországba exportálja az egyik felvásárló – mondta.
Cseh György közölte: a dinnye kilójáért – kompenzációs felár nélkül – 52-54 forintot kap majd, amely a 40-45 forintos önköltségi árat épphogy fedezi. “1995-ben a nagybani piacon ennél többért vették át” – mondta.
Hozzátette, az alacsony ár miatt az elmúlt években az egy-két hektáron termelő gazdák közül már sokan abbahagyták a dinnyézést. Megerősítette ezt a 29 éve három hektáron gazdálkodó Juhász György is, aki elmondta, 40 tonnás átlagtermésre számít hektáronként. Hozzátette: egy értékesítő kft.-nek adja el a termést, amely négy gyulai standon és Balatonlellén árulja a görög- és a sárgadinnyét.
Juhász György szerint kilónként 35 forint alatti átvételi ár esetén a gazda csak veszteséget termel. Probléma szerinte, hogy az utóbbi években egyre nehezebb magyar idénymunkást találni a szezonra, ami tovább emeli a költségeket.
Közölte: a nagybani piacon jelenleg 150 forintot adnak a magyar dinnye kilójáért, ám a görögországi dinnye csak 140 forintba kerül. Ezért szerinte kérdés, milyen árat sikerül elérni, amikor a jövő héten nagy mennyiségben megjelenik a piacon a magyar dinnye. Úgy vélte, a vevők a görögdinnyét kilónként 190 forint körüli áron tudják majd megvenni.
A dinnyeértékesítéssel foglalkozó Grósz György szerint az idei kiváló minőség miatt az elmúlt évekhez képest magasabb felvásárlási árban reménykedhetnek a gazdák. Szerinte a technológiai fejlesztések és a mezőgazdaságban is megjelenő munkaerőhiány miatt kilónként már 45-60 forintos önköltségi árak vannak az ágazatban.
Grósz György elmondta, a felvásárolt termény 60 százalékát exportálja, főként Lengyelországba és Csehországba, kis részét Németországba.
Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének társelnöke az MTI-nek úgy nyilatkozott: Békés megyében 1910 hektáron foglalkoznak dinnyetermesztéssel, ezen a vidéken hektáronként 55-60 tonnás termésátlagok is várhatók.
Az egyesületi elnök szerint a gazdák bőségesen el tudják látni dinnyével a magyar piacot, becslések szerint 210-220 ezer tonna dinnye teremhet idén az országban. Összességében ennek körülbelül 40 százalékát exportálják, főként Lengyelországba, Németországba és Csehországba, valamint a balti és a skandináv államokba.
Göcző Mátyás szerint a mintegy 2000, dinnyetermesztéssel foglalkozó családnak kialakult értékesítési, beszállítói hálózata van már. Ami továbbra is problémát jelent, hogy kevéssé haladnak a gazdák a szövetkezetesítés irányába, pedig az növelné az érdekérvényesítő képességüket – mondta. (MTI)

The post Indul a dinnyeszüret appeared first on Trade magazin.

Az őszi árpa és a repce aratásával megkezdődött az idei aratási szezon az országban, a szakemberek a tavalyi rekordévinél alacsonyabb termésmennyiségre számítanak a nyári betakarítású növényeknél – mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára sajtótájékoztatón csütörtökön, Budapesten.

Az aratási koordinációs bizottság idei elő ülését követően Czerván György elmondta: eddig országosan az őszi árpa termőterület 15 százalékán, 35 ezer hektáron végeztek a munkákkal.
Elmondta, az idén 15-20 százalékkal alacsonyabb terméshozamra számítanak az árpánál, a repcénél és a búzánál is. A termésmennyiségek az utóbbi öt évi átlagot meghaladják majd – tette hozzá.
Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke hozzáfűzte, az aratás a tervek szerint augusztus elejére fejeződik be.
Az államtitkár hozzátette, őszi búzából 4-4,5 millió tonna termésmennyiséggel számolnak 958 ezer hektárról, ami az ország szükségletét biztosan fedezi majd, az export árualap kevesebb lehet az előző évinél. Közölte, hogy a vetésterület 2,7 százalékkal, 1,7 millió hektárra csökkent a nyári betakarítású növényeknél idén, amelyről összesen 7 millió tonna terményre számítanak a tavalyi 8,5 millió tonna után, a nagy meleg ugyanis nem tett jót a növényeknek.
Kifejtette: egyértelmű, hogy a mezőgazdaságban meghatározó növénytermesztés eddigi eredményei alapján nem éri majd el a tavalyi rekordszintet, így az ágazat a GDP-ben az előző évekkel ellentétben nem jelent húzóerőt.
Kitért arra, hogy a gabonaárak 2016 végéig csökkentek, azóta stabilitást mutatnak. A piaci árak előző évhez képest valamennyi szántóföldi növénynél 5-10 százalékkal alacsonyabbak a világpiaci trendeknek megfelelően, a malmi búzát kivéve, ahol a tavalyival csaknem megegyező a tonnánkénti ár – ismertette.
Czerván György kifejtette, az idei év extra időjárási körülményeket hozott egész Európában, az év elején az átlagosnál hidegebb volt, hótakaró-védelem nélkül voltak egy ideig az őszi vetések. A március melegebb volt, májusban volt lehűlés jelentősebb csapadékkal, május végétől viszont nagy meleg volt és csapadék sem volt. A csapadékviszonyok országszerte eltérőek voltak, ezért a termésben is meglátszik majd, az átlagos csapadékhiány 80-100 milliméter országosan. Már eddig is súlyos jégkárok voltak az ország csaknem minden részén, és lesznek még problémák az aratás során, ami nem kedvez a terméskilátásoknak sem – közölte.
A károkról az államtitkár elmondta: a hét elejéig 86 600 hektárra érkezett 8500 kárbejelentés, a terület 10 százalékkal nagyobb a tavalyinál. A téli fagykárra 27 ezer hektárról érkezett bejelentés, Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg, és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből, ami főleg a borszőlőt, káposztarepcét, és az almát érintette. A tavaszi fagykár 31 ezer hektárt érintett, elsősorban a gyümölcsültetvényekben, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod, és Pest megyében – sorolta. Eddig 13 400 hektárra érkezett jégkár-bejelentés, csak a múlt héten 3 ezer hektárra, ez a nyáron még nőni fog – vélekedett. A jégkárok Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét érintették. A kárenyhítési rendszer működik, a lefedett károk köre legutóbb a légköri aszállyal bővült, és javul a kárfelmérés hatékonysága is – jelezte.
Az első negyedévi mezőgazdasági beruházások 64,5 milliárd forintot tettek ki, 46 százalékos bővülést mutat az előző év azonos időszakához mérten. Elsősorban gépeket, traktorokat, kombájnokat vásároltak a gazdák, az előző évinél 56 százalékkal több, 735 traktort vettek – mondta az államtitkár.
Vancsura József a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke hozzáfűzte, a gazdák felkészültek az aratásra, raktárakkal és gépekkel is, és a kedvező áralakulásban reménykednek. A növények egészségesek – mondta. (MTI)

The post Megkezdődött az aratás appeared first on Trade magazin.

Görögországból származó friss európai gyümölcsökkel kapcsolatos speciális bemutatót tartottak 2017. június 7-én, szerdán a görög Dionysos Tavernában. 

Az európai “Freshlicious” program keretében, melyet az Európai Unió és Görögország közösen finanszíroz, az Imathia Járási Mezőgazdasági Szövetkezetek és Termelők Szövetsége az Engelan Hellas Kft-vel együttműködve a friss gyümölcsszektor jeles képviselőit látta vendégül Budapesten.

A program egyik legfontosabb testületének – a Venus Growers-nek – a képviselője, Theodorosz Devetzis úr, ismertette az európai program fő céljait, és ugyanakkor beszélt az európai friss gyümölcsök minőségéről, különös tekintettel az őszibarackra, amelyet az Imathia járásbeli Veria környékének igen kedvező klímájában termelnek.

Dusa Fanny dietetikus rövid előadásában elemezte a friss őszibarack tápértékét és szerepét az emberi szervezet napi élelmezésében.

A résztvevők a bemutató után a különleges görög Dionysos Tavernában élvezhették ebédjüket.  További információért kérem, látogasson el az alábbi weboldalra: www.freshlicious.eu

The post “Annyira friss” prezentáció Budapesten! appeared first on Trade magazin.

A Nielsen Magyarország és a Brandbank hivatalos összeolvadásának eredményeként 2017. július 1-jétől Kurucz Péter a magyarországi Nielsen Retail Verticals és a Brandbank csapatok vezetője. Kurucz Péter hozta létre a Brandbank Magyarország leányvállalatát, amelynek 2012 óta a vezetője. Ezt megelőzően számos vezetői pozícióban szerzett jelentős iparági tapasztatot.

The post Új vezetővel erősít a Nielsen appeared first on Trade magazin.